Kongói Köztársaság: Kobrák, nindzsák, zuluk

  • 1997. június 12.

Külpol

A Kongói Köztársaságból lapzártakor francia csapatok menekítették a külföldieket. A helyszíni jelentések szerint öt nap után a harcok intenzitása némileg csökkent, de a brazzaville-i helyzet még mindig bizonytalan.

A francia idegenlégió ejtőernyősei hétfőn érkeztek a Brazzaville-ben állomásozó négyszázötven fős francia katonai kontingens erősítéseként. A francia védelmi minisztérium tervei szerint keddtől ezerkétszáz francia katona tartózkodik a helyszínen. Feladatuk a repülőtér és környékének a biztosítása lesz. Az erősítés azonnal megkezdte a külföldiek mentését: lapzártánkig két repülőgép négyszázhatvan francia állampolgárt vitt a gaboni Libreville-be.

Május végén az USA, Belgium, Nagy-Britannia és Portugália kivonták a Kongói Köztársaságban állomásozó katonáikat. Nem volt miért maradni: feladatuk a Kongó folyó túloldalán, az akkor még zaire-i Kinshasában rekedt külföldiek mentése lett volna. Kinshasa május 17-én minimális áldozatok árán Laurent Kabila kezére került. Az amerikai tengerészgyalogosok sietve távoztak: ezerkétszázan - a Kearsarge fedélzetén - Sierra Leonéba mentek, hogy az ottani puccskísérlet után evakuálják a külföldieket. Brazzaville-ben négyszázötven francia katona maradt.

Okok

A zavargások egy hete, június 5-én robbantak ki, azután, hogy a hadsereg le akart fegyverezni egy magánhadsereget. Brazzaville-t, a hongkongi akciófilmek hálás piacát néhány milícia uralja. Az elnök, Pascal Lissouba emberei a zuluk. Az országot korábban tizenhárom évig uraló Denis Sassou-Nguesso tábornok csapatai a kobrák, míg Bernard Kolelas polgármester a nindzsák parancsnoka.

Mindhárman jelölték magukat a július 27-én esedékes elnökválasztásra. Ellenséges törzsekből származnak, megvannak az eszközeik és embereik.

A zavargások egy nappal azután kezdődtek, hogy a három fél aláírta a megállapodást, miszerint a politikai vitákban elvetik a fegyveres erő alkalmazását. Az elnökhöz hű csapatok - a helyszíni beszámolók szerint a hadsereg reguláris alakulatai - hat PSZH kíséretében a főváros Mpila negyedét ellenőrző Sassou-Nguesso erődítményéhez vonultak, felszólítva a kobrákat, hogy tegyék le a fegyvert. Szót lövés követett: az első összecsapásnak egy halálos áldozata és négy sebesültje volt. Este hét és reggel hat óra között kijárási tilalom lépett érvénybe.

Csehül álltak

Bár az etnikai feszültségek szinte felrobbantották a fővárost - és a lakosság már öt napja rejtekhelyen retteg vagy a környéken fosztogat -, a hajdani Zaire szomszédságában fekvő, mintegy kétmillió lakosú Kongói Köztársaság Afrikában afféle Csehországnak, kis, kompakt, könnyen irányítható országnak számított. 1960-ig francia gyarmat volt. A hetvenes években Jacques-Joachim Yhomby-Opango tábornok rövid ideig elnökölt (később Lissoubával szövetkezett), azonban utódja, Denis Sassou-Nguesso tábornok gondoskodott róla, hogy házi őrizetben tűnődjön el azon, kellett-e ez neki. Sassou-Nguesso egy párttal kormányzott, amíg arra nem kényszerült, hogy reformokba kezdjen: a hatalomátadás gyorsan lezajlott, 1992-ben megtartották az első szabad elnökválasztást, az új elnök Pascal Lissouba lett.

Combosodott a középosztály is, elsősorban a déli partoknál fúró olajvállalatoknak (például az Elf, az Agip, a Shell) hála; szombatonként partikon berúgtak, néha szerencsejátékot játszottak, asszonyt vertek. A folyó túloldaláról, Kinshasából, aki tehette, átjárt: ahhoz képest Brazzaville úri hely volt, kellemes kávéházakkal, figyelmes kiszolgálással, rögzített vízum- és baksisárakkal.

A helyzet 1993 májusában, a parlamenti választások idején fordult rosszabbra. Sassou-Nguesso és Kolelas megvádolták Lissoubát, hogy csalt (nem teljesen alaptalanul, ezt később bírósági ítéletek is megerősítették). Bár törzsbelijeit kitúrták a fontosabb posztokról, Sassou-Nguesso igyekezett ismét megerősödni. Hívei elfoglalták az ország ütőerét képező vasútvonalat, és az olajvezetékek elvágásával is fenyegetőztek. Az erőszak általánossá vált. A kormánykatonák franciákat bántalmaztak, a francia csapatok ezért odautaztak a védelmükre. A rendnek nevezhető állapot a nyár végére állt be, a zavargásoknak mintegy kétezer halálos áldozata volt, kétszáz-háromszázezerre teszik a hajléktalanokká váltak számát, a legfontosabb pedig az, hogy a hadurak - az etnikai feszültségeket enyhítendő - mintegy ötezer fős magánhadseregeket szervezhettek. Azóta több alkalommal megegyeztek, hogy leszerelik csapataikat, de aztán kivártak; ebben a játékban nem az győz, aki először teljesít.

Botorság lenne azt állítani, hogy Kongóban minden rendben volt: az utóbbi időben az ország északi részében a jelenlegi és a volt elnök híveinek összecsapásaiban többen életüket vesztették, katonai konvojokat támadtak meg, néha agyonvertek valakit, ami bosszúért kiáltott; igaz, nem pont ebben a sorrendben. Aztán következett a múlt csütörtöki leszereltetési kísérlet.

Menekülés

A harcok gyorsan terjedtek, a Brazzaville-ben maradt francia katonák - a kongói hadsereggel együtt - megkezdték a külföldiek követségekre való menekítését. Az akcióban egy francia katona és egy kongói tiszt meghalt, öt francia megsebesült.

A kobrák elfoglalták a rádiót és a tévét, kiterjesztve ellenőrzésüket a városközpontra is. Az összecsapás a város ellenőrzéséért folytatott ütközetté fajult - majdnem: jelentések szerint Kolelas és a nindzsák ellenőrzése alatt álló Bacongo negyed a harcok idején semleges terep maradt.

Fosztogatni is bőven jutott idő. Szemtanúk beszámolói szerint nem csak a milíciák tomboltak: a reguláris alakulatok egy része minden ellenőrzés nélkül randalírozott, gyakran egymásra lőve.

Az USA a harcok intenzitása miatt felfüggesztette a mentési terveket. A helyzetet az afrikai tapasztalatokban gazdag francia vezérkar oldotta meg, erősítést küldve a helyszínre részben Franciaországból, részben Csádból (és azt is nehéz elképzelni, hogy teljesen véletlenül hagyták volna hátra katonáikat). Az ejtőernyősökkel egy időben érkeztek meg a páncélozott járműveket szállító C-130-as repülőgépek.

Katonai források szerint hétfőn csökkent ugyan az összecsapások intenzitása, de a város különböző pontjain folyamatosak a harcok.

Egyelőre nem lehet megjósolni, elmarad-e a júliusi elnökválasztás. Dél-Afrika tűzszünetre és tárgyalásokra szólított, a nyugati hatalmak kevesebbel is beérnék: a civileket szeretnék biztonságban a reptérre szállítani.

Jacques Chirac francia elnök tűzszünetről alkotott elképzelésében valószínűleg az is benne van, hogy a szemben álló felek ne lőjenek. A jelentések szerint elvileg beleegyeztek, hogy felfüggesztik a harcokat és tárgyalnak, vagy fordítva. Ugyancsak elvileg abba is beleegyeztek, hogy Kolelas legyen a közvetítő, ha már kimaradt.

Egyébként valóban nagy lehet a baj: hétfőn Kinshasába érkezett hetven kínai is - márpedig ők ritkán futamodnak meg.

Lapzártakor nem lehetett tudni az áldozatok és a városban rekedt külföldiek pontos számát, sem a mentési akció részleteit.

- makai -

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.