Környezetvédőket utasítottak ki Lengyelországból

  • narancs.hu
  • 2018. december 8.

Külpol

Legalább 13 aktivistát nem engedtek be az országba, ahol jelenleg az ENSZ-klímacsúcsértekezlete zajlik.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének december 14-ig tartó idei, 24. csúcstalálkozóján (COP24) a 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény részletes megvalósítási tervéről egyeztetnek a résztvevők. A katowicei ENSZ-klímacsúcsértekezletre több környezetvédő aktivista is érkezett volna, akiket eleve nem engedtek belépni az országba. A 350.org nevű környezetvédő csoport arról számolt be, hogy a kiutasított, illetve be nem engedett aktivista között hat ukrán, két-két amerikai és német, egy kirgiz és egy grúz van – írja az MTI.

A világ minden tájáról több száz szervezetet tömörítő Climate Action Network (CAN) bírálta, "nagyon aggasztónak" nevezte a lengyel hatóságok intézkedéseit. Az ernyőszervezet megnevezi a határon be nem engedett egyik aktivistát, a belgiumi Zanna Vanrenterghent. Vonattal utazott Csehországból Lengyelországba, amikor rendőrök Bielso Bialában leszállították, bevitték egy rendőrkapitányságra, majd kihallgatták és közölték vele, hogy "nemzetbiztonsági kockázatot" jelentene lengyelországi tartózkodása, ezért kiutasítják – mondta Wendel Trio, a CAN európai irodájának igazgatója. "Nyilvánvalóan feketelistán van" - jelentette ki az igazgató. Egy belga diplomata próbált beavatkozni az ügybe, de sikertelenül – tette hozzá.

A klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott szén-dioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.