Lesz jogállami feltétele az uniós pénzeknek, kérdés, hogy ez visszatartja-e Orbánt
EU-csúcs Brüsszelben - A magyar és a lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatója
Brüsszel, 2020. július 21. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.

Lesz jogállami feltétele az uniós pénzeknek, kérdés, hogy ez visszatartja-e Orbánt

  • narancs.hu
  • 2020. július 21.

Külpol

A magyar miniszterelnök elégedett a végeredménnyel.

Hajnalban sikerült megállapodni az Európai Unió költségvetéséről. Az erről szóló viták egyik fontos kérdése volt, hogy a pénzek felhasználásának legyen-e jogállami feltétele; azaz, ha egy tagországban rendszerszinten visszaélnek az uniós támogatások felhasználásával és sérülnek a jogállam alapvető feltételei (független bíróságok, szabad sajtó, tiszta és szabad választások, stb) akkor a renitens országoktól megvonhassák-e a támogatást.

A magyar és a lengyel kormány szerette volna, ha egyáltalán nem szerepel a végső szövegben a jogállami feltétel, ám az végül benne maradt a végső szövegben.

Bár maga a kifejezés szerepel a szövegben, azonban a megfogalmazás nagyon enyhe ahhoz, hogy valódi szankciókra lehessen számítani.

Maradt ugyanis a tanácsi javaslat a minősített többségről: vagyis ha a Bizottság úgy látja, hogy egy ország megsérti az jogállami értékeket, akkor a szankciókról az Európai Tanács minősített többségének kell döntenie, így pedig már egy maroknyi tagállam is meg tudja akadályozni a döntést.

A megállapodásban mindössze egyszer szerepel a jogállamiság szó, amikor azt írják „az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát”. A pénzek kifizetéséről, az új mechanizmus leírásáról szóló részből azonban törölték a jogállamiság kifejezést. Bevezetnek tehát egy új feltételrendszert, de arra kevés az esély, hogy a szankciók életbe lépjenek.

A Politico szerint kikerült a végső szövegből az a rész is, amelyik felkérte az Európai Bizottságot a jogállamiság éves értékelésére, az Európai Számvevőszéket pedig a jogállamisági jelentéstételre a tagállamok EU-pénzek felhasználásáról.

Orbán Viktor reggeli posztjában annyit közölt Facebook oldalán, hogy

"Kiharcoltuk!"

A Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján pedig úgy fogalmazott Orbán, hogy "ez egy hatalmas győzelem, közös, lengyel-magyar győzelem“, kiemelve, hogy ez a visegrádi országok sikere.

A lengyel miniszterelnök is arról beszélt, hogy komoly eredmény, hogy nincs közvetlenül összekötve a jogállamisági feltétellel az uniós támogatások kifizetése. Morawiecki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte Lengyelország nem sérti meg a jogállamiságot.

(Politico, Index)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.