Ezeken a november elejei napokon reggelente már hideg van, az árnyékos helyeken akár késő délelőtt is megmarad a fűcsomón a dér, de a nap még kellemesen melegít. A parkokban szaladgálnak a gyerekek, a kutyák póráz nélkül futkosnak, az ölebek persze kiskabátban vagy pulóverben. Az operaház előtt lányok szelfiznek, tele a tér, majdnem mindig van utcazenész vagy énekes. Szinte fel sem tűnik, hogy az országban háború van, a széles utak mellett sincsenek szükség esetén középre húzható útakadályok, nagy rozsdás ikszek. Néha megszólalnak a szirénák. Az embereket nem nagyon érdekli, seprik tovább a falevelet, telefonálnak, cigarettáznak. Egyedül az óvodaudvar csendesedik el, a gyerekeket le kell vinni az óvóhelyre.
Az apák csak ülnek
Szinte fel sem tűnik a háború, de aztán a városszéli Licsakiv temetőhöz közeledve, amikor előbukkan a zászlóerdő, pofán vág a jelenléte. A temető melletti lankásan emelkedő terület, a Mars mező, egykor második világháborús emlékhely volt meg piknikezőhely, ahová ki lehetett ülni, a gyerekek rajcsúrozhattak, a fiatalok beszélgethettek. Erre ma már nincs lehetőség, mert a mező katonai temető.
Udalov őrmester utolsó útja
Fotó: Sióréti Gábor
Irina Volodimirivna sírján is van egy kis porcelántök. Orvosként szolgált. Azt kérte, a temetésére ne jöjjenek feketében, ne sírjanak, inkább gyújtsanak egy nagy tüzet, állják körül, és énekeljenek. Így is lett: a tűz hatalmas volt, sokan eljöttek, és ukrán dalokat énekeltek. Irina 2024. május 29-én halt meg, három nappal a 26. születésnapja előtt.
Huszonhárom szektor van már tele, a huszonnegyedikben még nem kapták meg a faborítást a friss halmok. A 23 éves Andrijan Udalov őrmester volt a 702. lvivi hősi halott, november 7-én helyezték örök nyugalomra – vagyis a háború kitörése óta hetente átlagosan öt katonai temetést tartanak Lvivben, ötször kiáltják a bajtársak a leeresztett koporsó mellett, hogy Szlava Ukraini! Herojam szlava! (Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!), ötször indítja be a díszsortűz az autók riasztóját. Pár méterrel a sírok mellett nagy halom murva, az kerül majd a sorok közé, közlekedőnek; nagyon sok sorra elegendő.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
