Republikánusok és demokraták az elnökválasztás után

Bizonytalan hátországok

Külpol

Több szempontból is különleges elnökválasztás zajlott le az Egyesült Államokban: hosszú idő után először kapott országosan is több szavazatot a győztes republikánus jelölt; nemcsak az elnök, hanem a szenátusi és a kongresszusi többség is republikánus lesz; és Donald Trump személyében először költözik a Fehér Házba elítélt bűnöző.

Igazolta az előzetes közvélemény-kutatásokat az amerikai elnökválasztás eredménye. A különböző választási modellek hónapokkal korábban jelezték, hogy az elnökválasztás a hét billegő (csatatér) államban – Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin – minimális különbséggel dől majd el. Az is világos volt, hogy a maga 19 elektori szavazatával Pennsylvania az igazán kritikus állam: aki ott nyer, nagy valószínűséggel az Egyesült Államok 47. elnöke lesz.

Hibahatáron belül

A közvélemény-kutatók előrejelzése bejött, a csatatér államokban a különbség a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között minimális volt, gyakorlatilag 1 és 3 százalékpont között ingadozott. Ez hibahatáron belüli, azaz Trump minimális előnnyel nyert ezekben az államokban – ahogyan azt a közvélemény-kutatások előrevetítették.

Egy demokrata (kék) államban, mint például Kalifornia, Harris kapta a szavazatok döntő többségét (Kaliforniában 58 százalékot, míg Trump csupán 39 százalékot). A republikánus (piros) Texasban viszont Trump a szavazatok 56 százalékával győzött Harris 42 százalé­kával szemben. A kék és a piros államokban mindkét jelölt magabiztosan győzött, a demokrata fellegvárakban Harris jellemzően 19 százalékpontos, a republikánusokban Trump többnyire 14 százalékpontos szavazatelőnnyel diadalmaskodott.

A billegő államokban merőben más volt a helyzet. Wisconsinban Trump a szavazatok 49,6 százalékát kapta meg, Harris a 48,8 százalékát. Trump még a döntő jelentőségű Pennsylvaniában is csak 2 százalékponttal előzte meg demokrata ellenfelét. Hogy mennyire szoros volt a verseny ezekben a csatatér államokban, azt Wisconsin állam példája mutatja a legjobban: csaknem 3,4 millió érvényes szavazatot adtak le, és a különbség 30 ezer volt Trump javára. A csatatér államok szoros eredményei ellenére Trump győzelme nem kérdőjelezhető meg, hiszen mind a hetet ő vitte el. Harrisnek annak ellenére nem sikerült nyernie egyetlen billegő államban sem, hogy a demokraták jóval többet költöttek politikai hirdetésekre ezekben az államokban. A választás igazi meglepetése azonban az volt, hogy Trump országosan is több szavazatot gyűjtött; habár még nincsenek végleges hivatalos eredmények, úgy tűnik, Trumpot összességében 4 millióval többen választották az Egyesült Államokban. 2016-ban országosan még 3 millióval kevesebb szavazatot kapott a demokrata jelölt Hillary Clintonnál, de mivel sikerült megszereznie az elektori kollégium szavazatai­nak többségét, ő lett az elnök. Sok demokrata stratéga felvetette korábban, hogy ez 2024-ben is megismétlődhet: vagyis Trump eléri a bűvös 270 elektori szavazatot, ám szövetségi szinten Harrist támogatják majd többen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.