Republikánusok és demokraták az elnökválasztás után

Bizonytalan hátországok

Külpol

Több szempontból is különleges elnökválasztás zajlott le az Egyesült Államokban: hosszú idő után először kapott országosan is több szavazatot a győztes republikánus jelölt; nemcsak az elnök, hanem a szenátusi és a kongresszusi többség is republikánus lesz; és Donald Trump személyében először költözik a Fehér Házba elítélt bűnöző.

Igazolta az előzetes közvélemény-kutatásokat az amerikai elnökválasztás eredménye. A különböző választási modellek hónapokkal korábban jelezték, hogy az elnökválasztás a hét billegő (csatatér) államban – Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin – minimális különbséggel dől majd el. Az is világos volt, hogy a maga 19 elektori szavazatával Pennsylvania az igazán kritikus állam: aki ott nyer, nagy valószínűséggel az Egyesült Államok 47. elnöke lesz.

Hibahatáron belül

A közvélemény-kutatók előrejelzése bejött, a csatatér államokban a különbség a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között minimális volt, gyakorlatilag 1 és 3 százalékpont között ingadozott. Ez hibahatáron belüli, azaz Trump minimális előnnyel nyert ezekben az államokban – ahogyan azt a közvélemény-kutatások előrevetítették.

Egy demokrata (kék) államban, mint például Kalifornia, Harris kapta a szavazatok döntő többségét (Kaliforniában 58 százalékot, míg Trump csupán 39 százalékot). A republikánus (piros) Texasban viszont Trump a szavazatok 56 százalékával győzött Harris 42 százalé­kával szemben. A kék és a piros államokban mindkét jelölt magabiztosan győzött, a demokrata fellegvárakban Harris jellemzően 19 százalékpontos, a republikánusokban Trump többnyire 14 százalékpontos szavazatelőnnyel diadalmaskodott.

A billegő államokban merőben más volt a helyzet. Wisconsinban Trump a szavazatok 49,6 százalékát kapta meg, Harris a 48,8 százalékát. Trump még a döntő jelentőségű Pennsylvaniában is csak 2 százalékponttal előzte meg demokrata ellenfelét. Hogy mennyire szoros volt a verseny ezekben a csatatér államokban, azt Wisconsin állam példája mutatja a legjobban: csaknem 3,4 millió érvényes szavazatot adtak le, és a különbség 30 ezer volt Trump javára. A csatatér államok szoros eredményei ellenére Trump győzelme nem kérdőjelezhető meg, hiszen mind a hetet ő vitte el. Harrisnek annak ellenére nem sikerült nyernie egyetlen billegő államban sem, hogy a demokraták jóval többet költöttek politikai hirdetésekre ezekben az államokban. A választás igazi meglepetése azonban az volt, hogy Trump országosan is több szavazatot gyűjtött; habár még nincsenek végleges hivatalos eredmények, úgy tűnik, Trumpot összességében 4 millióval többen választották az Egyesült Államokban. 2016-ban országosan még 3 millióval kevesebb szavazatot kapott a demokrata jelölt Hillary Clintonnál, de mivel sikerült megszereznie az elektori kollégium szavazatai­nak többségét, ő lett az elnök. Sok demokrata stratéga felvetette korábban, hogy ez 2024-ben is megismétlődhet: vagyis Trump eléri a bűvös 270 elektori szavazatot, ám szövetségi szinten Harrist támogatják majd többen.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk