Új szankciókról indított vitát az Európai Unió Oroszország ellen. Ezek kínai és iráni cégeket céloznak, és lehetővé teszik a kereskedelmi korlátozások megsértése miatt harmadik országok exportjának korlátozását. A javasolt új szankciók több tíz új vállalatot is feketelistára tennének, többek között Kínából, Iránból, Kazahsztánból és Üzbegisztánból, mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök kijevi látogatásán, írja a Portfólió.
Az uniós küldöttek közötti megbeszéléseket konfliktusok kísérik, az eltérő nézőpontok miatt nem várható gyors megállapodás - mondta több diplomata a Reutersnek.
Az unión kívüli országok esetében hozott szankciókat ellenző országok egyike szinte biztosan Magyarország, mivel a Türk Tanács egyes tagjaira is vonatkoznának így korlátozások.
Korábban az Orbán Viktor vezette magyar kormány jelezte, hogy ebben a kérdéskörben nem minden lépést támogatnak, de több dél-európai tagállamnak is fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban. A javaslat nem tartalmazta az orosz gyémántimport leállítását vagy az atomenergetikai együttműködést. A gyémántkereskedelem korlátozás Belgium számára kritikus lépés, korábban is több alkalommal megfúrták az erre vonatkozó terveket.
Mind a 27 uniós országnak egyet kell értenie azzal, hogy az új szankciók hatályba lépjenek. Ez a 11. ilyen jellegű intézkedési kör lenne azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen. Első ízben vennék célba Kínát a Pekingnek a háborúban játszott szerepére vonatkozó vádak miatt, amivel kapcsolatban a kínai külügyminisztérium óva intette az EU-t. A javasolt új szankciók kiemelnék, hogy az olajszállító tartályhajók nem rakodhatnak ki a nyílt tengeren, és nem érkezhetnek kikötőkbe kikapcsolt GPS-nyomkövetővel, ezzel próbálva visszavágni az orosz olajkereskedelemre vonatkozó G7-korlátozások semmibevételét.
