Meghalt a tábornok, aki elfogta Che Guevarát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 10.

Külpol

84 éves volt, vesebeteg, a mostani bolíviai kormány nem szerette, katonai tiszteletadás nélkül temették.

Állami, katonai tiszteletadás nélkül temették el kedden a bolíviai Santa Cruzban Gary Prado Salmón nyugalmazott tábornokot, akinek vezetésével 1967-ben elfogták az argentin születésű kubai gerillavezért, Ernesto Che Guevarát. A dél-amerikai ország baloldali kormánya távol maradt a búcsúztatástól és a temetéstől.

Gary Prado Salmónra egyes honfitársai hősként, mások kitaszítottként tekintettek. 84 éves korában, vesebetegségben hunyt el szombaton.

 

A katonatiszt 1967 óta nemzeti hősnek számított, a kilencvenes évek elején bolíviai nagykövet volt Nagy-Britanniában, 2000-től 2002-ig pedig Mexikóban töltötte be ugyanezt a tisztséget. 2009-ben azonban az akkori elnök, Evo Morales elleni puccskísérletben való részvétellel vádolták meg, amiért végül elítélték és tizenegy évet töltött háziőrizetben. A 2006-tól 2019-ig a Morales vezette bolíviai kormány teljesen elhatárolódott Pradótól.

Luis Arce bolíviai elnök kormánya és a hadsereg sem adott ki gyászjelentést Prado halálával kapcsolatban, azonban Santa Cruz város és tartomány tisztségviselői megemlékeztek róla. A Prado család felháborodására – a szokásoktól eltérően – egyetlen állományban lévő katona sem vett részt a virrasztáson vagy a temetésen, és egy tiszt sem segített a koporsót a sírba helyezni.

„Nem tisztelik a férjemet. A parancsnokok megszegik a szabályokat, hogy a kormány kedvében járjanak” – nyilatkozta Prado özvegye a helyi El Deber újságnak.

Prado fia, Gary Prado Araúz a temetésen elmondta, hogy a nyugdíjas katonák szövetsége elutasította a család tiszteletadásra vonatkozó kérését.

A Franz Tamayo Egyetem politológia professzora, Paul Coca elmondása szerint Luis Acre kormánya szimpatizál Che Guevarával, és ezért nem adták meg a kellő tiszteletet a nyugalmazott tábornoknak.

Ami az elhunyt és Che Guevara közös történetét illeti, 1967-ben Che Guevara csapatai többször is harcoltak a bolíviai katonákkal, az akkori – jobboldali – kormány pedig szerette volna megtalálni a gerillákat. Salmón alakulata a nyomukra jutott, és 1967. október 7-én elfogták Che Guevarát. Másnap pedig kivégezték. 

A kubai forradalmár elfogásáról szóló könyvében és későbbi interjúk során Prado elmondta, hogy nem tartja felelősnek magát a gerillavezér kivégzéséért, amit magas rangú katonatisztek rendeltek el. 

A fia a BBC-nek azt mondta, hogy a tábornok nem is Che Guevara elfogását tartotta legfontosabb tettének, hanem hogy segített olyan szervezetté alakítani a hadsereget, amely tiszteli az alkotmányt és a törvényeket.

 Leadképünkön Che Guevara 1960-ban a baráti Magyarországon, Budapesten, úttörőavatáson

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.