Mától másképp kell énekelni az ausztrál himnuszt

  • narancs.hu
  • 2021. január 1.

Külpol

Az őslakosok kultúrája előtti tisztelgésként jelentette be a változást a kormányfő.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy január 1-jétől az ország himnuszának szövegét változtatott formában kell használni – számolt be róla a BBC. Ezentúl kimarad belőle, az országra vonatkozó „ifjúak és szabadok” („young and free”) fordulat, mintegy ezzel utalva arra, hogy már az európai felfedezők megjelenése előtt is létezett a kontinensen civilizáció. A javarészt fehér európai telepesek 18. századbeli megjelenését megelőzően az őslakosok kultúrája már többezer éve jelen volt az ország területén. Az Advance Australia Fair című himnuszból kihagyott „ifjúak és szabadok” helyett mától azt kell énekelni, hogy „egyek és szabadok” („one and free”). Amint Morrison elmondta, reméli ezzel is a nemzeti közösség szelleme erősödik majd.

A kezdeményezés egyébként Új-Dél-Wales állam vezetőjétől, Gladys Berejikliantól származik, aki még 2020 elején hívta fel a figyelmet arra, hogy a szöveg akkori formájában egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ausztráliai „büszke Első Nemzet kultúráját”.

A himnusz szövegének változtatása „nem vesz el belőle semmit, de hiszek benne, hogy sokat ad hozzá” – nyilatkozta a konzervatív kormányfő csütörtökön. „Ebben benne van az elismerése annak, ahová nemzetként eljutottunk. És benne van annak is az elismerése, hogy nemzetünk története több mint 300 nemzetiségi csoport és nyelv hagyományaiból ered, s ezáltal a miénk a legsikeresebb multikulturális nemzet a földön.” – tette hozzá Scott Morrison.

A változtatás hírére Anthony Albanese, az ellenzék vezetője kijelentette, hogy az ország „büszke lehet arra, hogy a miénk a világ legrégebbi, folytatólagosan létező civilizációja az Első Nemzet tagjainak köszönhetően”.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.