Mától másképp kell énekelni az ausztrál himnuszt

  • narancs.hu
  • 2021. január 1.

Külpol

Az őslakosok kultúrája előtti tisztelgésként jelentette be a változást a kormányfő.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy január 1-jétől az ország himnuszának szövegét változtatott formában kell használni – számolt be róla a BBC. Ezentúl kimarad belőle, az országra vonatkozó „ifjúak és szabadok” („young and free”) fordulat, mintegy ezzel utalva arra, hogy már az európai felfedezők megjelenése előtt is létezett a kontinensen civilizáció. A javarészt fehér európai telepesek 18. századbeli megjelenését megelőzően az őslakosok kultúrája már többezer éve jelen volt az ország területén. Az Advance Australia Fair című himnuszból kihagyott „ifjúak és szabadok” helyett mától azt kell énekelni, hogy „egyek és szabadok” („one and free”). Amint Morrison elmondta, reméli ezzel is a nemzeti közösség szelleme erősödik majd.

A kezdeményezés egyébként Új-Dél-Wales állam vezetőjétől, Gladys Berejikliantól származik, aki még 2020 elején hívta fel a figyelmet arra, hogy a szöveg akkori formájában egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ausztráliai „büszke Első Nemzet kultúráját”.

A himnusz szövegének változtatása „nem vesz el belőle semmit, de hiszek benne, hogy sokat ad hozzá” – nyilatkozta a konzervatív kormányfő csütörtökön. „Ebben benne van az elismerése annak, ahová nemzetként eljutottunk. És benne van annak is az elismerése, hogy nemzetünk története több mint 300 nemzetiségi csoport és nyelv hagyományaiból ered, s ezáltal a miénk a legsikeresebb multikulturális nemzet a földön.” – tette hozzá Scott Morrison.

A változtatás hírére Anthony Albanese, az ellenzék vezetője kijelentette, hogy az ország „büszke lehet arra, hogy a miénk a világ legrégebbi, folytatólagosan létező civilizációja az Első Nemzet tagjainak köszönhetően”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.