"Jelenleg nincs olyan magyar európai parlamenti képviselő, aki nyíltan és folyamatosan az orosz, kínai érdekek mellett, az autoriter nem-uniós rezsimekkel való fellépéssel szemben foglalna állást." Erre jutott a Political Capital tanulmánya, melyben azt vizsgálták, hogyan szavaznak az egyes EP-képviselők az autoriter rezsimekkel kapcsolatos határozatokról, jogszabálytervezetekről.
Összesen 19 szavazást néztek meg az EP új tagjainak tavaly májusi megválasztása óta. Ezek többsége autoriter rezsimek bizonyos cselekedeteit elítélő határozatról szólt - Kína és Oroszország mellett az EP foglalkozott a venezuelai, a bolíviai, a kubai, az iráni és a nicaraguai vezetés jogsértéseivel -, illetve volt köztük néhány törvényjavaslatról szóló voksolás, amelyek azt célozták, hogy az EU ellenállóbb legyen az autoriter hatalmak beavatkozásaival szemben. A teljes listát itt lehet megnézni.
Kisebbségben az antidemokratikus hatalmak szekértolói
A tanulmány a szavazatok alapján két mutatót hozott létre: a "tekintélyelvűség elleni indexet" és a "Kreml-kritikus indexet". A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja mindkét indexen viszonylag magas, a teljes EP-re vetített átlagot valamivel meghaladó pontszámot ért el (a magasabb pontszám jelenti azt, hogy valaki kritikusabb az autoriter rezsimekkel szemben).
A Political Capital néhány olyan esetet is azonosított, amikor a fideszesek szavazata egyértelműen szembement az Orbán-kormány retorikájával. Megszavaztak például egy szöveghelyet, mely szerint az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat csak akkor lehet feloldani, ha Moszkva teljes mértékben eleget tesz kötelezettségeinek. De támogattak egy határozatot is, amely szankciókat és vagyonbefagyasztást helyez kilátásba olyan kínai hivatalnokokkal szemben, akik szerepet vállalnak az emberi jogsértések elkövetésében és a hongkongi tüntetőkkel szembeni fellépésben.
Néha a fideszesek szavazataikhoz olyan magyarázatot csatolnak, amely már jobban megfelel a magyar kormány politikájának. Bocskor Andrea például egy külső beavatkozásokról szóló határozatnál sérelmezte, hogy a szöveg nem beszél a civil szervezetekről, mint a dezinformáció lehetséges forrásairól. A Political Capital összességében mégis úgy találta, hogy "a Fidesz európai parlamenti delegációja egyfajta puffert képez Budapest egyre keletorientáltabb külpolitikája és a brüsszeli, kiváltképp a néppárti elvárások között."
A tanulmány szerint a Parlament összességében is meglehetősen ellenálló az autoriter befolyásolással szemben, csak a képviselők kb. 20 százalékát kitevő radikális jobb- és baloldali frakciók támogatják viszonylag következetesen szavazataikkal a nem-demokratikus kormányokat. A két indexben a legalacsonyabb pontszámot az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal kapta; ennek az az oka, hogy míg a szélsőjobboldali frakció Putyint támogatja, de a baloldali diktatúrákat elítéli, addig a szélsőbaloldal a Kreml mellett Kínával, Bolíviával és Venezuelával szemben is megengedő.
Érdekesség, hogy a kelet-közép-európai képviselők összességében kritikusabbak az autoriter hatalmakkal, mint a nyugatiak, amit magyarázhat, hogy például Franciaországból, Olaszországból, Németországból elég nagy létszámú populista delegációk kerültek be tavaly az EP-be.
Miért került Ujhelyi a lista legaljára?
A magyar EP-delegációk közül a Political Capital módszertana szerint a Momentum és a DK állt ki leghangosabban az autoriter kormányok ellen, a lista alján pedig az MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István szerepel. Ha azonban alaposabban megnézzük Ujhelyi szavazatait, kiderül: nem azért kapott alacsony pontszámot, mert a Kremlnek vagy más diktatórikus hatalmaknak kedvezően szavazott, hanem azért, mert a 19 vizsgált szavazásból 13-ban nem vett részt. Ezt a tanulmányt bemutató panelbeszélgetésen azzal magyarázta, hogy a külpolitikai szavazások jellemzően csütörtökön vannak, amikor neki el kell érnie egy repülőjáratot, hogy hazaérjen.
| ||
Ugyanakkor az is kiderült, hogy néhány Kínával kapcsolatos állásfoglalást szakmai alapon nem támogatott (Ujhelyi póttagja az EP Kína-delegációjának). "A Budapest-Belgrád vasútvonalat nyilván kritizálni kell, de ne essünk át a ló túloldalára, ne jussunk el oda, hogy mindenki gyanús lesz, aki kínai kultúrával foglalkozik vagy szóba áll egy kínaival" - mondta a beszélgetésen Ujhelyi. Szerinte az USA egyfajta új hidegháborút akar Kínával, de Magyarországnak és Európának hosszabb távon érdeke a Kínával való együttműködés.
A Political Capital indexén magas pontszámot ért el a Jobbikot az EP-ben egyedüliként képviselő Gyöngyösi Márton is, pedig őt 2014-ben még kitiltották Ukrajnából, amiért választási megfigyelőként részt vett a donbasszi "népszavazáson." Gyöngyösi a Jobbik külpolitikájában bekövetkezett változást azzal magyarázta, korábban abban a naiv hitben éltek, hogy az Ukrajna-politikájukat össze lehet kötni a kárpátaljai magyarok autonómiatörekvésével. A Fidesz Ukrajnához való konfrontatív hozzáállásáról viszont ma már úgy véli, túlmegy a célon.
A beszélgetésen résztvevő Cseh Katalin és Szél Bernadett is egyetértett Gyöngyösivel és Ujhelyivel abban, hogy az EU-nak jót tenne, ha külpolitikai kérdésekben eltörölnék az egyhangú döntéshozatal kényszerét a Tanácsban. Cseh Katalin emellett a szabadkereskedelmi egyezmények emberi jogi klauzuláinak jobb betartatására fókuszálna, Szél Bernadett pedig azt mondta, szakítani kell azzal a külpolitikai hozzáállással, amely a gazdasági érdekeket mindig az értékek elé helyezi.
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=3196328b07c74db4665bc64bc5731b07)
