„Az Egyesült Államok a paranoia legfőbb exportőre”

Külpol

A QAnon-mozgalommal az összeesküvés-elméletek hívei új szintre léptek. Miközben az elmúlt években megjelent csoport valós károkat okoz az amerikai társadalomnak, Donald Trump politikai tőkét tud kovácsolni belőle. A hívők Magyarországon is feltűntek, kérdés, milyen mély gyökeret ver nálunk a teória.

A QAnon-teória egyik tézise szerint a koronavírus járványt Donald Trump ellenzéke találta ki, hogy megrendítsék az elnök hatalmát. Butaságnak hangzik, de az NBC News megszerzett egy belső Facebook-jelentést, eszerint a mozgalom több ezer zárt csoportot és oldalt működtet, amelynek tagjai több millióan vannak. A legnagyobb közösségi médiafelület valamint a Twitter is tisztogatásba kezdett annak érdekében, hogy a társadalomra káros elmélet terjedését megakadályozza; míg előbbi több száz, utóbbi több ezer fiókot zárt be a közelmúltban.

Vihar előtti csend

2017 októberében Donald Trump egy magas rangú katonai vezetőkkel folytatott fehér házi vacsora után a jelenlévő tudósítóknak azt mondta: „Tudják, mit jelent ez? Lehet, hogy a vihar előtti csendet.” Riporteri kérdésre, hogy mi is lenne ez a vihar, az elnök csak magát ismételte: „a vihar előtti csend”. E trumpi kijelentés adja az elmélet alapját, aminek központi figurája egy QAnonként vagy egyszerűen csak Q-ként emlegetett személy, aki a 4chan nevű, minden moderálási elvet nélkülöző fórumra ír logikátlannak tűnő, zavaros bejegyzéseket. A szolgáltató ugyan elhatárolódik az itt megjelenő tartalmaktól, de biztosítja hozzájuk a felületet. A 4chan melegágya a később a nagyobb platformokra átterjedő összeesküvés-elméleteknek.

Megoszlanak a vélemények, hogy ki állhat a rejtélyes alak mögött, felmerült már Steve Bannon, az elnök korábbi, és Jared Kushner, Trump jelenlegi tanácsadójának neve, ahogy az ifjabb Donald Trumpé is. A teória szerint, bárki is legyen az, magas rangú katonai és államtitkokhoz fér hozzá, ezeket osztja meg a néppel, de úgy, hogy a CIA ne tudja kideríteni a kilétét, ezért a hívőknek kell dekódolnia az üzeneteit. A mitológia lényege, hogy Donald Trump a globális háttérhatalommal és a deep state-tel, vagyis az amerikai politikai-gazdasági elitből verbuválódott „árnyékállammal” küzd, amelynek szolgálatában áll az összes helyi titkosszolgálat és kémszervezet, így az FBI is.

Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi stratégiai főtanácsadója a Maryland állambeli Oxon Hillben 2017. február 23-án.

Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi stratégiai főtanácsadója a Maryland állambeli Oxon Hillben 2017. február 23-án.

MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A QAnon-elmélet az amerikai összeesküvés-elméletek tárháza, előkelő helyen szerepel a sorban például a Pizzagate is: a 2016-os amerikai elnökválasztáskor bedobott agymenés szerint vezető demokratapárti politikusok pedofilhálózatot irányítanak egy washingtoni pizzériából. A QAnon az amerikai jobboldalra jellemző paranoiát ötvözi a kódfejtés krimiszerű izgalmával, hiszen az üzenetek megértéséhez „jeleket kell kódolni” – mondja Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, aki Tömegparanoia című könyvében az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiájával foglalkozott.

A szakértő szerint a hívők az elitet (köztük persze a demokratákat) pedofíliával, valamint a hatalom nem demokratikus megszerzésével vádolják: a hemzsegő ellentmondásoktól nem zavartatják magukat, az egyértelmű cáfolatokat nem fogadják el, mert szerintük, ha a „mindenben hazudó establishment”, a „megvett tudósok”, a „korrupt politikusok” állítanak valamit, az automatikusan hiteltelen.

Összeáll a hálózat

„Az elmélet kialakulása a 19 századig, az amerikai szélsőjobboldal megerősödéséhez vezethető vissza” – magyarázta Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Sokan, főleg a déli oldalon, a mai napig nem tudják feldolgozni a polgárháború eredményét, nem hisznek a feketék egyenjogúságában, és abban sem, hogy szekularizálni kell az államot.

„Ez a szemlélet vezetett az 1995-ös, Oklahoma City-ben történt terrortámadáshoz, amikor egy szélsőjobboldali terrorista felrobbantotta a szövetségi kormány irodaépületét. Ezzel olyan esetekért akart bosszút állni a kormányon, amikor az »nem a nép érdekeit szolgálta«.” Az ellentétek megszilárdulásához hozzájárult a második alkotmánykiegészítés, ami lehetővé teszi az amerikai állampolgároknak a fegyverviselést; ennek hátterében az a gondolat áll, hogy joguk van szembeszállni az igazságtalansággal akkor is, ha az a kormánytól érkezik. „A QAnon ennek az általános kormányellenes filozófiának a legújabb megnyilvánulása” – mondja a szakértő.

Az elterjedéséhez szerinte az is hozzájárult, hogy az amerikai bel- és külpolitika tele van bonyolult, rejtélyesnek tűnő ügyekkel, és ezek (kezdve a 60-as, 70-es, 80-as évek titkos CIA-hadműveleteivel) jó táptalajai a vad elméleteknek. Ilyen ügy az oroszok beavatkozása a 2016-os amerikai elnökválasztásba, ami miatt elindították Trump ellen a hivatalából való elmozdítási eljárást - az impeachment megerősítést adott a hívőknek, hogy az FBI, a „demokraták által megszállt külügy”, valamint a titkosszolgálatok az elnök megbuktatására szövetkeztek.

„Annyi biztos, hogy a szövetségi nyomozók között valóban voltak az eljárás ideje alatt Trump-ellenes sms-váltások és a jelenlegi demokrata elnökjelölt, Joe Biden fia tényleg helyet foglalt egy kétes hátterű ukrán cég igazgatóságában. És Hillary Clinton ex-külügyminiszter is magánszerverről küldött állami titkokat tartalmazó üzeneteket. Ráadásul a demokrata politikusok konzekvensen azért kampányolnak, hogy a harcászati fegyverek, gyorstüzelők viselése ne legyen engedélyezett minden állampolgárnak” – teszi hozzá Sebők. Szerinte tehát az elmélet nem teljesen légből kapott, vannak olyan elemei, melyeknek van valóságtartalma, az üres foltokat pedig a hívők ki tudják tölteni maguknak. „Így áll össze a »hálózat«, ami az elnök megbuktatására tör.”

A társadalomtudós szerint a mai mainstream republikanizmus antirasszista, elfogadja a feketék egyenjogúságát, amihez képest mindig lesz egy „jobboldalibb” álláspont, és Trump megválasztásával ebbe az irányba tolódott el a Republikánus Párt politikája. Az elnök a határon mozog, nem vállalja fel az összeesküvés elméleteket, de nem is határolódik el tőlük, viszont szívesen vállal szerepléseket, közös fotókat a hívőkkel és hangadókkal, ez a csoport pedig mára az egyik legfontosabb politikai bázisa lett. Az összeesküvés-elméletek terjedésének jelentős polarizációs hatása is van, a fogékonyak már csak az ilyen narratívákra szakosodott (ál)hírforrásokból tájékozódnak. „Nekik már a Fox News kábelcsatorna sem elég kemény, a kifejezetten összeesküvéseket terjesztő One America News Networkre támaszkodnak.”

Krekó Péter szerint a QAnon jellegzetesen amerikai, individualista, államellenes összeesküvéselmélet, aminek történelmi, kulturális és popkulturális gyökerei vannak. „Az Egyesült Államok a paranoia legfőbb exportőre. Alig van olyan amerikai film, amiben ne lenne egy teoretikus narratíva. Törvényszerű a gyanakvás minden ellen, ami szövetségi, kollektív. Donald Trump a jelkép, ráépül az elmélet, de nem kizárólag miatta alakult ki, mert komoly hagyományai vannak az országban ezeknek az elképzeléseknek”.

Krekó szerint a QAnon akkor tudna felerősödni igazán, ha a jelenlegi elnök elveszítené a közelgő választást, ugyanis azok körében szilárdulnak meg az ilyen elméletek, akik kiszorulnak a demokratikus hatalomból. „Ha Biden nyer, akkor az »értelemszerűen« csalással fog megtörténni” – mondja a QAnon-hívők gondolkodásáról.

Donald Trump a pennsylvaniai Shanksville-ben 2020. szeptember 11-én.

Donald Trump a pennsylvaniai Shanksville-ben 2020. szeptember 11-én.

MTI/AP/Alex Brandon

Közösségi háború

„Azok, akiknek törlik a tartalmait, azzal gyanúsítják a tech cégeket, hogy cenzúráznak, a szólásszabadság elnyomói. Pedig ez alapvetően nem egy techprobléma, sokszor még a bíróságok sem képesek eldönteni, kinek van igaza” – ezt Lévai Richárd közösségimédia -szakértő mondta lapunknak. Szerinte a Facebook próbál rendkívül óvatosan eljárni, megfelelő indítékot, bizonyítékot keresni, mielőtt letilt valakit vagy valamit.

A letiltáshoz a QAnon esetében is ugyanolyan eljárás vezet, mint minden más szélsőséges csoportnál. Pedofil tartalmak esetén például a közösségi oldalnak egyszerűbb a dolga, hiszen elég egy kép is, viszont a bárgyú elméletek és a már ténylegesen káros teóriák között vékony a mezsgye.

Lévai szerint a QAnon-hívőkre jellemző oltásellenesség kezdetben inkább az előző kategóriába esett, károssá akkor vált, amikor újra megjelent nagyobb számban a kolera és a kanyaró Európában (erről ebben a cikkünkben írtunk) Minden elmélet át tudja lépni az országhatárokat, a döntő az, hogy ezek mennyire beágyazhatók a helyi környezetbe. Magyarországon is vannak trumpisták, de ők nem tősgyökeres hívők, a QAnon nálunk nem is mozgat meg tömegeket. A mozgalom akkor működne, ha a magyar hagyományokhoz, néplélekhez lehetne adaptálni, ehhez viszont „személycserékre” volna szükség – véli a szakértő.

Hazai hívők

Krekó Péter szerint nem lehet minden elméletet „korlátlanul exportálni”, az UFO-teóriák például, bár megjelentek Magyarországon is a ’90-es években, de nem vertek gyökeret. „Nálunk a szabadságharcos elméletek futnak, aminek történelmi okai vannak. »Háttérhatalmak, amelyek elveszik a szuveneritásunkat« - nagyjából így lehet leírni ezeket. A QAnon viszont a deep state-re épít, ami Magyarországon nem mutatható ki, már csak azért sem, mert épp az intézményes rendszerek módszeres lebontása zajlik.”

Létezik néhány magyar QAnon-csoport a Facebookon, ahol kétes forrású (pl. alternativhirek.com) cikkeket, képeket, videókat, de a hazai és külföldi mainstream média tartalmait is megosztják a teljesen hétköznapinak tűnő felhasználók. Az egyik ilyen, több mint 5400 tagot számláló közösség leírásában ez áll: „az amerikai Patrióta Mozgalmat követve a cél az emberek informálása az aktuális történésekről”. A csoportban megosztott posztok főszereplője Trump, a „világmegmentő”, de a „pedofil demokraták”, illetve a jól ismert háromszög alakú háttérhatalmi jelkép is rendszeresen előkerül. Úgy fest, valamiféle gyökeret mégiscsak vert a QAnon, bár Sebők Miklós szerint ez nem lesz hosszú életű.

„Van egy olyan tézis, miszerint az első Orbán-kormány után bennmaradtak téglák a rendszerben, akik a 2006-os eseményeket szították. Ezeket a felvetéseket kívülállóként nehéz igazolni vagy cáfolni, az ilyen típusú elméletek mindig elő fognak kerülni a titkosszolgálatok kapcsán. A QAnon mozgalom magyarországi beágyazódása viszont nem valószínű, mert olyan speciális tényezőkre vezethető vissza, mint Trump megválasztása, az USA államszervezetének komplexitása és hatalma, vagy a fegyverviselés szabályozása, viszont minden felvetés, ami »titkosított aktákra« vezethető vissza, az táplálja az akár baloldali elméleteket is” – mondja Sebők.

Akárhogy is, nem ez lenne az első eset, hogy egy elmélet nálunk is „befut”, a klímaszkepszisnek (miszerint az emberi tevékenységnek valójában nincs köze az éghajlatváltozáshoz) Magyarországon is sikere volt, a regnáló hatalom is meglovagolta.

Figyelmébe ajánljuk

Kiszúrt autókerekek, leszaggatott plakátok, feljelentések - így várja a választást Ágasegyháza

A Bács-Kiskun megyei községben 2010 óta Füredi János a polgármester, akinek az előterjesztésére a képviselő-testület megtiltotta, hogy a kampány ideje alatt a jelöltek választási fórum céljából kibéreljék a település közintézményeit. Ez ellen, illetve a településen eluralkodott közhangulat miatt tüntettek egy maroknyian a napokban, két független polgármesterjelölt felhívására.