A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot. A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor voksolt ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel – 419 igen és három nem – megszavazta a törvényt.
A 184 oldalas törvényt most a Fehér Házba küldik, ahol az elnöknek kell kézjegyével ellátnia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt, ám több elemző kétségét fejezte ki ezzel kapcsolatban. A Fehér Ház újonnan kinevezett kommunikációs igazgatója ugyanis azt mondta csütörtökön reggel: az elnök aláírhatja a törvénycsomagot jelenlegi formájában, de akár meg is vétózhatja, hogy még szigorúbb megállapodás szülessen Oroszország ellen.
A törvény értelmében az USA a
három ország ellen szigorú pénzügyi szankciókat vezetne be, emellett pedig korlátoznák az elnök hatalmát is.
Trumpnak minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kellene írnia a kongresszusnak, és döntését a törvényhozóknak jóvá kellene hagyniuk.
A szankciók korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. A törvény megtiltja többek között az észak-koreai termékek amerikai behozatalát, és büntetést ír elő azokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak a programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.
A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, például azokat, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban (Északi Áramlat 2). Ezzel kapcsolatban több európai politikus, köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmát fejezte ki.
