Minden, amit Putyin-receptjéről tudni kell: így nyírták ki az orosz médiát

  • B. Simon Krisztián
  • 2019. március 20.

Külpol

Számos trükk létezik a kritikus nyilvánosság elhallgatására, de a totális cenzúrától mindmáig megtartóztatta magát az orosz rezsim. A csütörtöki Narancsban annak nézünk utána, hogyan kényszeríti öncenzúrára az orosz kormányzat a független sajtó maradékát.

„Ha nagyon nekimész Putyinnak, ha a vezetők pénz- és nőügyeiről vagy a családjukról írsz, komoly bajba kerülhetsz” – mondja a Narancsnak Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Russia agytröszt elemzője, aki korábban dolgozott a New Times, a Novaja Gazeta és az Iszvesztija szerkesztőjeként is.

De veszélyes kutatni a nemzetbiztonsági és háborús ügyeket is: a legismertebb példa az orosz hadsereg csecsenföldi jogsértéseiről író Anna Politkovszkaja, akit 12 évvel ezelőtt saját lakása előtt gyilkoltak meg (a bátor tényfeltáró újságíró nemrég magyarul is megjelent könyvéről a Narancs is írt).

Ennek ellenére rendszeresen jelennek meg komoly oknyomozások a csekély számú olvasót elérő, kisebb fórumokon. Ezek szerzői továbbra is az életükkel játszanak: tavaly a jekatyerinburgi Novij Gyeny oknyomozó újságírója zuhant le gyanús körülmények között a saját teraszáról – ő a Wagner nevű orosz magánhadsereg ügyeit kutatta. Egy háromtagú dokumentumfilmes csapatot pedig – akiket szintén a Wagner zsoldosai érdekeltek – a Közép-afrikai Köztársaságban gyilkoltak meg tavaly év végén.

Putyin újságírókhoz beszél

Putyin újságírókhoz beszél

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

 

A nagyobb tömegeket elérő médiumokban viszont még a legvisszafogottabb kritika is nehezen kaphat helyet, mióta Vlagyimir Putyin elnök köre ártalmatlanítani kezdte a független médiát.Ahogy megannyi másik autoriter hajlamú vezető esetében is láthattuk, úgy Putyin Oroszországában is a tévével kezdtek: az első független országos csatorna, az NTV már az ezredfordulón a Gazprom kezébe került, és rögtön hozzá is láttak a hírszolgáltatás átfazonírozásához.

Négy éve a tomszki TV2 és a moszkvai Telekanal Dozsgy (vagy TV Rain) esett el –a TV2 sugárzási engedélyét nem hosszabbították meg, a Dozsgy tévét pedig a kábelszolgáltatók vették ki a kínálatukból, természetesen a nézőik kérésére, miután az egyik adásában azt a hazafiatlan kérdést tették fel, hogy „Fel kellett volna adni Leningrádot azért, hogy emberéletek ezreit meg lehessen menteni?” Azóta mindkét csatorna az internetre szorult, s egykori közönségének csupán töredékét éri el.A tévé járomba hajtása azért is fontos, mert a lakosság túlnyomó többsége még mindig innen értesül a hírekről: a Levada nevű független közvélemény-kutató intézet 2017-es felmérése szerint a lakosság 90 százaléka támaszkodik a televíziós híradókra.

A teljes cikk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. Helyszíni riportunk első részében többek között azt is megnézzük, milyen módszerekkel ment neki a rendszer a nyomtatott lapok piacának, milyen sors várt a divat- és életmódlapokra  – és mi történik akkor, ha egy oligarcha-kézben lévő újság munkatársai saját lapjukban küldik el melegebb éghajlatra az elnököt.

A Náray-interjút tartalmazó Magyar Narancs csütörtöktől kapható az újságárusoknál, de előfizethet rá itt is.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.