Nem ment át a Bundestagon a bevándorlási törvény szigorítása

  • narancs.hu
  • 2025. január 31.

Külpol

Békanyálon, de elbukott a német parlamentben az az AfD támogatta javaslat, ami szigorította volna a bevándorlási szabályokat, és ami mögé beállt a CDU is.

338 szavazatot kapott a szükséges 367-ből a Bundestagban az a javaslat, ami szigorította volna a németországi bevándorlási szabályokat. A szavazás azért volt fontos, mert most először ment volna át olyan törvénytervezet, amihez a szélsőjobboldali AfD támogatása is kellett.  A kereszténydemokrata kancellárjelölt, Freidrich Merz azzal számolt, hogy az általa beterjesztett javaslatot a CDU, az AfD, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) és az FDP összes képviselője támogatni fogja. Ez 372 képviselőt jelent, ám úgy tűnik, nem mindenki vett részt a szavazáson és volt, aki tartózkodott, végül 338-350 arányban leszavazták a képviselők a tervezetet.

 

 

A törvényjavaslatól először szerdán szavazott a Bundestag, akkor Merz javaslata a CDU/CSU, az előző koalíciót felrobbantó FDP, valamint az AfD képviselőinek támogatásával többséget kapott. A szavazás után megszólalt Angela Merkel, a CDU volt kancellárja, aki heves kritikával illetve a Merz-féle pártvezetést, amiért összeállt a szélsőjobboldallal ebben a kérdésben. Magát a javaslatot nem kritizálta, csak azt, hogy a pártok beálltak egy olyan javaslat mögé, amit csak az AfD-vel együtt lehetett volna megszavazni.  

Az AfD a felmérések szerint a második legerősebb párt lehet a február 23-i előrehozott választások után a Bundestagban. A közvéleménykutatások szerint a CDU/CSU november közepén még 33 százalékon állt, az AfD-t akkor 18, az SPD-t 16, a Zöldeket 11 százalékra mérték. A Politico legfrissebb, január 30-i adatai szerint a CDU/CSU most 30 százalékon van, az AfD 21 százalékon, az SPD 16, míg a Zöldek 14 százalékot kapnának. A BSW 5, míg a Die Linke és az FDP 4-4 százalékon áll, írja a 444 a FAZ-ra hivatkozva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.