Nem nyomtatják ki többé a legrégebbi osztrák napilapot

  • narancs.hu
  • 2023. április 28.

Külpol

A Wiener Zeitung 1703-óta működött nyomtatásban.

Június 30-án jelenik meg utoljára a Wiener Zeitung nyomtatott kiadása, július 1-jétől internetes újság formájában működik majd tovább a legrégebbi osztrák napilap – számolt be róla az MTI. Az osztrák állam kiadásában 1703 óta megjelenő lapot érintő változásokról a bécsi parlament határozott csütörtökön. Az APA osztrák hírügynökség pénteken közzétett értesülései szerint 70-90 embert bocsáthatnak el a laptól.

Martin Fleischhacker, a Wiener Zeitung gazdasági igazgatója ezt ugyan nem erősítette meg hivatalosan, de azt világossá tette az osztrák hírügynökségnek adott interjúban: egyes alkalmazottaktól kénytelenek lesznek megválni. Elmondása szerint az évek során a hivatalos közlemények már a kiadványok 85-90 százalékát tették ki. A lapnak jelenleg 6600 állandó előfizetője van, és nagyjából 8 ezer példányt adnak el belőle naponta.

A Wiener Zeitungnál összesen több mint 200 ember dolgozik, újságírói-szerkesztői területen 54-en. Július elsejétől a lap online változatát 20-30 fős újságírói csapat fogja működtetni.

Az osztrák kormány azért kezdeményezte a nyomtatott kiadás megszüntetését, hogy összhangba kerüljenek azzal az európai uniós irányelvvel, amely szerint a hivatalos közleményeket és híreket internetes felületen kell közzétenni. „Az Osztrák Köztársaságnak nem feladata, hogy működtessen és finanszírozzon egy napilapot” – jelentette ki még 2021-ben Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár, amikor először felmerült a Wiener Zeitung nyomtatott kiadásának megszüntetése.

Az internetes Wiener Zeitung kevésbé lesz napilap jellegű, az egyelőre még nem teljesen pontosított elképzelések szerint az újságíróképzésben töltene majd be fontos szerepet. A tervek szerint havonta egyszer egy nyomtatott kiadása is megjelenik majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.