Szigorított Oroszország, életfogytiglan járhat hazaárulásért

  • narancs.hu
  • 2023. április 28.

Külpol

Aki pedig a hadsereget szidja, elvesztheti az állampolgárságát.

Húsz évről életfogytiglanra emelkedik a hazaárulás címén kiszabható szabadságvesztés mértéke Oroszországban egy Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt, pénteken közzétett törvénymódosítás értelmében – írta meg az MTI. A módosítások a büntető törvénykönyv 275., a hazaárulás büntetését tárgyaló cikkét érintik, amely ebbe a kategóriába a kémkedést, az államtitkok külföldieknek való kiadását, az ellenséghez való átállást, valamint az Oroszország elleni tevékenységhez nyújtott pénzügyi, logisztikai, tanácsadói vagy egyéb segítségnyújtást sorolja. Korábban ezek a bűncselekmények 20 évig terjedő börtönbüntetéssel voltak büntethetők.

Putyin jóváhagyása nyomán szigorodik a felforgató és a terrorcselekmények miatti büntetőjogi felelősségre vonás is. A diverzió szervezésért mostantól 15 helyett akár 20 évi szabadságvesztés járhat, és terrorcselekményért is 15 helyett 20 év szabható ki. A terrorszervezethez tartozás a jelenlegi öt-tíz év helyett tíz és tizenöt év közötti szabadságvesztéssel büntethető, a terrorista tevékenységek segítése esetében pedig a beszervezés vagy a terrorista bűncselekményekben való részvétel minimális büntetése ötről hét évre emelkedett.

Az elnök aláírta azt a törvényt is, amely szerint megfosztható a szerzett orosz állampolgárságától az az ember, aki veszélyezteti a nemzetbiztonságot, rágalmakat terjeszt a hadseregről, valamint terrorista vagy szélsőséges tevékenységet folytat.

A retorzió hatvan törvénycikk közül bármely megsértése esetén alkalmazható. Egy új jogszabály értelmében 300 ezertől egymillió rubelig terjedő bírsággal vagy öt évi szabadságvesztéssel sújthatók azok, akik „olyan nemzetközi szervezetek határozatainak végrehajtásában működnek közre, amelyeknek Oroszország nem részese”, valamint azok, akik orosz katonák vagy tisztviselők büntetőjogi felelősségre vonásáról szóló határozatok végrehajtásában vesznek részt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.