Pattanásig feszült a helyzet Trump és Irán között

  • BM
  • 2020. január 4.

Külpol

Mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket.

Az Iránnal kialakult konfliktus következtében New Yorkban kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre és mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket – jelentette be péntek esti közleményében New York állam kormányzója. Andrew Cuomo – az MTI beszámolója szerint – közölte: a nagyváros hídjainál, fontos csomópontjainál és infrastrukturális létesítményeinél, valamint a kiemelt jelentőségű épületeknél megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és a Nemzeti Gárda tagjai mellett több rendőrt is vezényeltek az utakra.

A közleményben Andrew Cuomo ugyan leszögezte, hogy sem New York városa, sem az állam nem kapott értesítést közvetlen fenyegetésekről, de hangsúlyozta: a nemzetközi események érthetően aggodalmat keltenek, ezért fokozott elővigyázatosságból hozta ezeket a döntéseket.

New York állam rendőrőrsein és biztonsági szerveinél pénteken mindenütt terrorelhárítási tájékoztatót tartottak, és a közszolgáltatóknál megerősítették a számítógépes rendszerek védelmét is. Az amerikai belbiztonsági minisztérium ügyvezető irányítója, Chad Wolf pénteken közleményben tudatta, hogy a tárca felkészült bármilyen fenyegetéssel szemben, de jelenleg az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély.

Washington polgármestere, Muriel Bowser közleményben intett éberségre és arra hívta fel a helybéliek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a rendőrségnek, ha bármilyen gyanús eseményt észlelnek.

Meghalt az iráni tábornok

Pénteken közölte az amerikai média, hogy Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. Megcélozták a bagdadi nemzetközi repülőteret: három, sorozatvédőből indított rakéta csapódott be a szállítmányozási terminál közelében, négyen meghaltak, többen megsebesültek.

A FOX televízió arról számolt be, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevü különleges egységének parancsnoka, valamint Abu al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője is életét vesztette.

Utóbbi szervezetnek tagja a Katáib Hezbollag milícia is, amely múlt pénteken megtámadta az iraki Kirkuk melletti katonai támaszpontot – erre hivatkozva Washington vasárnap légicsapásokat mért Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontokra. A milícia támogatói válaszként kedden Bagdadban megrohanták az USA nagykövetségét.

Az NBC azt közölte, hogy a mostani légicsapásokat Donald Trump elnök rendelte el – ezt az értesülést a Pentagon is megerősítette. Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje „határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében”. A minisztérium hangsúlyozta, hogy „e csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a támadásoktól”.

Donald Trump

Donald Trump – mindig mesterkedik valamiben

Fotó: MTI

 

Előzmények

A The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump amerikai elnök nem csütörtökön hozott döntést a Szulejmáni és Al-Muhandisz elleni célzott támadásról, hanem még december 27-én, azt követően, hogy az Irán támogatását élvező milicisták az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpont ellen támadást intéztek, amelyben életét vesztette az amerikai hadsereg egyik alvállalkozója – egy nyelvész – is.

Az amerikai hírszerzés és biztonsági szolgálatok akkor – a lap információi szerint – egybehangzóan arról tájékoztatták a karácsonyi ünnepeket már a floridai villájában töltő Trumpot, hogy az amerikai érdekeltségek elleni merényleteket Kászem Szulejmáni irányította, és Libanonban, Szíriában, valamint Irakban további offenzívákat készít elő.

A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője a The Wall Street Journal munkatársának elmondta: Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője akkor vitatta meg a floridai Mar-a-Lago villában Trumppal a kialakult helyzetet. Meggyőzték őt arról: „most van ésszerű esély arra”, hogy a csapásméréssel nem háborút robbantanak ki, hanem az Iránon belüli „mérsékelt erőket” erősítik. A politikusok részletesen megvitatták a csapásmérés jogi hátterét is, azt, hogy Szulejmániék likvidálása minősíthető-e önvédelemnek.

Washington tisztában volt azzal, hogy a Mar-a-Lagóban történt egyeztetés után öt nappal Szulejmáni Bagdadba érkezik repülővel. „Ekkor vált alkalmas célponttá” – idézte a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) munkatársát a The Wall Street Journal. A bagdadi nemzetközi repülőtérről a fővárosba bevezető úton ugyanis nagyon kevés kijárat van és az utat végig magas fal övezi. Ez az amerikai döntéshozók számára – a lap megfogalmazása szerint – „optimális helyszín volt a célzott likvidáláshoz”.
Kászem Szulejmáni alig indult el a repülőtéri úton, amikor a konvoját dróntámadás érte.

A lap kitért arra is, hogy az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata idején Washington végig figyelemmel kísérte Kászem Szulejmáni tevékenységét, sőt hallgatólagosan beleegyezett abba is, hogy az iráni tábornok repülőgépe ugyanabban az iraki légikikötőben parkoljon, ahol a különleges műveletek főparancsnokságát vezető Tony Thomas amerikai tábornok repülője szokott állni. A Pentagon egyik stratégája ezt „nem hivatalos tűzszünetként" értékelte.

A The Wall Street Journal információi szerint a Trump-kormányzat első két évében az illetékes döntéshozók többször is megvitatták Szulejmáni eltávolításának lehetőségét. Ám nehéz volt meghatározni a tartózkodási helyét, annál is inkább, mivel nagyon ritkán és akkor is csupán rövid időre hagyta el Iránt. Ezért nem született döntés a likvidálásról.

Az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elhangzott összeállítás szerint Mike Pompeónak évek óta célkeresztjében volt az iráni tábornok.  Pompeo már 2015-ben, amikor még Kansas republikánus képviselője volt a washingtoni kongresszusban, rendszerváltozást szorgalmazott Iránban és Kászem Szulejmánit nevezte meg a második legfontosabb embernek perzsa földön. Akkor egy rendezvényen arról beszélt, hogy Szulejmáni kezéhez „amerikaiak százainak vére tapad”.

Az NPR felidézte, hogy Pompeo 2017 júliusában, amikor már a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt, a coloradói Aspenben évente megrendezett híres biztonsági fórumon is beszélt Szulejmániról. Arra a kérdésre, hogy van-e realitása a rendszerváltoztatásnak Iránban, azt felelte: „a bajkeverők, Kászem Szulejmáni és a bandája, nem megválasztott tisztségviselők. Mi ezekre az emberekre figyelünk halál komolyan, hogy ne folytathassák tevékenységüket és ne legyen hatalmuk”.

A rádióműsorban emlékeztettek arra is: Pompeo még abban az évben bejelentette, hogy levelet intézett Szulejmánihoz és Irán más, egyébként meg nem nevezett vezetőihez. A levélben arra figyelmeztette őket, hogy egyre veszélyesebb magatartást tanúsítanak Irakban, és az Egyesült Államok őket fogja felelősnek tartani az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni bármely támadásért. „Ez világos üzenet volt, de biztosak akartunk lenni abban, hogy Szulejmáni és az iráni vezetők megértették, mit akarunk” –jelentette ki az akkor még CIA-vezető Pompeo egy Ronald Reagan elnökről elnevezett nemzetvédelmi fórumon Dél-Kaliforniában. (MTI)



Kinevezték az utódot

Az iráni vezetés pénteken kinevezte az új vezetőt, méghozzá Szulejmáni helyettese, Eszmail Kaánin lett az Iráni Forradalmi Gárda első embere. A 444.hu által szemlézett életrajza szerint 1982-ben csatlakozott a gárdához, harcolt és meg is sebesült az irak-iráni háborúban, amelynek végén egy elit dandárt vezetett. 1992-ben részt vett a Mashad környékén kirobbant lázadások leverésében.

A kilencvenes évek közepén kinevezték az Afganisztánért és Pakisztánért felelős részleg vezetőjének: ő irányította az iráni ügynököket a térségben, illetve az információbiztonsági részleget is vezette. 1999-ben egyike volt azon vezetőknek, akik levélben bírálták az akkori, reformer elnököt, Hatamit, amiért nem lépett fel kellő erővel a tiltakozó diákok ellen. 2006 óta Szulejmani helyettese: feladatai közé tartozott a különleges alakulat akcióinak az ellenőrzése, illetve az Irán-barát külföldi milíciák pénzelése, fegyverzése.

Az USA újra lecsapott

Donald Trump pénteken kijelentette: „azért léptek, hogy megállítsanak egy háborút, nem azért, hogy elindítsanak egyet”. Az Index cikke szerint az elnök úgy látja, tökéletes akciót hajtottak végre, mivel a világ egyik legveszélyesebb terroristáját iktatták ki. Hozzátette, irányítása alatt ugyanerre számíthat minden terrorista, aki akár csak megpróbál kárt okozni az USA-nak, vagy az ország szövetségeseinek.

Trump szerint Szulejmani húsz éve destabilizálja a Közel-Keletet, Amerikának pedig már rég fel kellett volna lépnie ez ellen. Hozzátette, nem akarják leváltani a kormányt Iránban, de el akarják érni, hogy a rezsim felhagyjon az agresszióval a régióban.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Mohhamad el-Halboszival, a bagdadi parlament elnökével: közleményben tudatta a tárca, a két politikus egyetértett abban, hogy csökkenteni kell a feszültséget Irakban és a térségben. Közben a Pentagon megerősítette azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány újabb katonákat küld a térségbe.

Ugyanakkor a Reuters pénteki éjjeli híre szerint – amit az Index szemlézett – az Egyesült Államok újabb légicsapást hajtott végre Bagdad térsgében: a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet három járműből álló minikonvoját pénteken magyar idő szerint este 11 után érte támadás. Háromból kettő jármű teljesen kiégett, utasai közül hatan meghaltak és hárman kritikus sérüléseket szenvedtek.

A NATO és az USA nem képez ki több iraki katonát

Magyar katonák 2015 óta teljesítenek szolgálatot a kurdok lakta észak-iraki Erbílben. Felfüggesztette iraki kiképző műveleteit a NATO és az az Egyesült Államok vezette nemzetközi szövetség, amely az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcol.

Neked ajánljuk

Hol lehet ma tankolni?

  • narancs.hu

Listát készített egy autós portál arról, hogy az országban hol lehet és hol nem lehet 95-ös benzint tankolni.