Norvégia már enyhítene a járvány miatti korlátozásokon

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. április 7.

Külpol

Április végén újra kinyitják az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait.

Norvégia enyhítene néhány, az új típusú koronavírus-járvány lassítására bevezetett korlátozáson - jelentette be Erna Solberg, a skandináv ország miniszterelnöke kedden újságírók előtt.

"Sikerült együtt úrrá lennünk a vírus fölött, ezért most már lépésről lépésre megnyithatjuk a társadalmat - fogalmazott Solberg. A tervek szerint április 27-ig kinyitnának az óvodák, 27-től pedig az általános iskolák alsó tagozatai is.

A miniszterelnök hozzátette azonban, hogy folytatódna az otthoni munkavégzés, egyúttal leszögezte: a norvégoknak még hosszú ideig együtt kell élniük a fertőzés megelőzése érdekében hozott intézkedésekkel.

Hétfői sajtótájékoztatóján Bent Höie norvég egészségügyi miniszter szintén ama véleményének adott hangot, miszerint az országban úrrá lettek a víruson, ám nem tanácsolta a korlátozások idő előtti feloldását sem. A norvég kormány szerdán határoz a jelenleg április közepéig érvényben lévő korlátozások lehetséges meghosszabbításáról.

Norvégia az elsők közt hozott korlátozó intézkedéseket az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) terjedésének lassítása érdekében. Bezártak az iskolák és óvodák, számos vállalat függesztette fel a termelést, korlátozták az emberek mozgásszabadságát. Ennek hatására azonban a gazdaság zuhanórepülésre váltott, és százezrek váltak munkanélkülivé. A norvég munkaügyi hivatal keddi tájékoztatása szerint történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta április első hetében.

Az országban a Johns Hopkins Egyetem kedd délutáni adatai szerint 5866 regisztrált fertőzött van. A vírus okozta Covid-19 betegségbe 83 ember halt bele, 32-en pedig meggyógyultak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.