Tesz-e bármit az EU vagy a Néppárt, hogy megállítsa Orbánt?

  • BSK
  • 2020. április 8.

Külpol

Rengetegen ítélték el Orbánt amiért a járványt arra használja fel, hogy teljhatalmat építsen ki az országban. De vajon történtek konkrét lépések is, hogy megállítsák? EP-képviselőket kérdeztünk tapasztalataikról.

„Nem emlékszem olyanra, hogy egy napon belül az összes EU-s intézmény megszólaljon: a Bizottság elnöke, a Tanács elnöke és a Parlament elnök is elítélte, ami Magyarországon történik. Ha most nem a koronavírus-járvány idején lennénk, akkor még sokkal látványosabb lenne a kiállás” – mondja Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője arról, ami az elmúlt héten történt.

Bár a válság és az egészségügyi veszélyhelyzet kezelése lefoglalja az uniós intézmények és tagállamok vezetőit, az még így is keveseknek kerülte el a figyelmét, hogy múlt hétfőn Orbán Viktor párttársaival sikeresen megszavaztatta a március 21-én benyújtott felhatalmazási törvényt. „Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt” – mondta például Ursula von der Leyen egy sajtótájékoztatón, amelyen elvileg a gazdasági mentőcsomag ismertetéséről kellett volna szólnia.

Lassú reakció, de egyértelmű elhatárolódás

De nem mindenki volt maradéktalanul elégedett a nemzetközi reakciókkal. „A benyújtás és a szavazás közötti időszakban én személy szerint kicsit csalódott voltam. Hiányoltam, hogy nem érkezett komolyabb kritika az Európai Bizottságtól. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztosnak volt ugyan egy-két nyilatkozata, de más nem. Míg az újságok világszerte tele voltak a Magyarországon történtekkel, a Bizottság a háttérben próbált nyomást gyakorolni. Az pedig nyilvánvalóan nem működött” – vélekedett a Narancsnak Kati Piri, a holland Munkáspárt EP-képviselője.

Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen

Fotó: MTI

Piri szerint egy olyan helyzetben, mint a mostani, a nyilvánosság jelenti az egyetlen járható utat: „Ha nem ítélik el nyilvánosan, akkor Orbán azt gondolja, hogy zöld utat kapott, nyugodtan csinálhatja, amit csinál.”

A holland képviselő hozzáteszi, hogy a jelenlegi helyzethez képest tényleg nagy figyelmet kapnak Orbán Viktor mostani lépései: „A koronavírus mellett két kérdéssel foglalkoznak most az újságokban és a parlamenti csoportokban: az egyik az, hogy mi történik a görög szigeteken ragadt menekültekkel, ha megérkezik hozzájuk is a vírus, a másik pedig Magyarország.”

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője úgy gondolja, az európai szereplők még mindig nem tettek eleget: „Én továbbra sem tartom eléggé határozottnak az Európai Unió kiállását. Elég csak arra gondolni, hogy van az a közlemény, amelyhez cinikusan Magyarország is csatlakozott. Ebben úgy ítélik el a magyar jogállamiság leépítését, hogy az ország nevét nem is említik.”

A törvény megszavazását követően azt látni, hogy felgyorsultak az események, egyre többen kaptak észbe. Az Európai Néppárt 13 tagja is kérte például a Fidesz kizárását, majd a Népszava értesülései szerint a Néppárt európai parlamenti frakciójában is aláírásgyűjtés indult, hogy megszabaduljanak a magyar tagpárttól.

Az EPP-nél a labda

Cseh Katalin szerint most a legnagyobb kérdés, hogy hosszabb távon az EPP hogyan viselkedik. „Nekik kell majd arról dönteniük, hogy egy mérsékelt, Európa-párti, demokratikus erő szeretnének-e lenni, vagy inkább megtűrnek valakit a soraikban, aki ezeknek az értékeknek pont az ellentétét képviseli. Én eddig nagyon kevés és nagyon gyenge fellépést láttam eddig a Néppárttól, még annak ellenére is, hogy az EPP pártjainak egy jelentős része kérte a Fidesz kizárását.” – mondta, majd hozzátette: „Azt szeretném látni, hogy a német CDU (Kereszténydemokrata Unió) és Manfred Weber is állást foglal ebben a kérdésben. Ilyet egy bonyolultabb uniós procedúra nélkül is meg lehet tenni, de az elmúlt években ez a kiállás elmaradt.”

Orbán Viktor az EU brüsszeli csúcstalálkozóján

Orbán Viktor egy EU-s csúcstalálkozó után

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A megkérdezett képviselők úgy látják, hogy Orbán a mainstream politikában egyre inkább elszigetelődik. Cseh úgy látja, hogy egyértelműen romlott a kormánypárt érdekérvényesítő képessége az EPP-ben és az Unióban is, Piri szerint, ha ez a törvény életben marad, akkor Orbán most már tényleg repülni fog a Néppártból. Bár rögtön miután kimondta, óvatosságra int: „A múltban is gondoltuk már, hogy ez meg fog történni, aztán mégis az EPP-ben maradtak.” A Fidesz benntartása mellett szólhat ugyanis, hogy az EPP nehezen mondana le legnagyobb választási sikereit arató tagpártjáról és 13, az EP-ben hűségesen szavazó képviselőről. Ráadásul a holland képviselő úgy látja, a Néppártban erősödnek a keleti tagállamok, a kormányfőket is ők adják nagyobb számban, ők pedig kevésbé aggodalmaskodnak a jogállamiság problémái miatt.

Még mindig érdemi következmények nélkül

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a német Die Weltnek adott interjújában azt javasolta, függesszék fel Magyarország szavazati jogát a miniszterek tanácsában. Werner Kugler, Ausztria kancellárhelyettese és Daniel Freund a német zöldek EP-képviselője pedig azt kérte, addig ne jusson uniós adófizetői pénz Magyarországra, amíg nem lesz megint egy olyan, működőképes parlamentje, amely felügyelni tudjak azok felhasználását. De hiába szólaltak fel ők, és sokan mások is a Fidesz-kormány lépései ellen, annak nincs jele, hogy a magyar kormányra is hatással tudtak volna lenni.

A felhatalmazási törvény elfogadását követően például Semjén Zsolt beadott egy törvényjavaslatot, amely lehetetlenné tette volna, hogy a polgármesterek a kormánynak alárendelt, területileg illetékes védelmi bizottságok jóváhagyása nélkül bármiféle érdemi lépést tegyenek – illetve ezzel egy fedél alatt épületeket ajándékozna Schmidt Mária közalapítványának, ellehetetlenítette a nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését és felülvizsgálná a Városliget beépítéséről hozott fővárosi rendeletet. A törvény polgármestereket érintő pontja lehetetlenné tette volna, hogy az önkormányzatok hatékonyan lépjenek fel a járvány kezelése érdekében – de a javaslat polgármestereket érintő része mögül hamarosan kihátrált a kormány. Szerdán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: módosító javaslatot ad be, és a kormány mégsem köti meg a polgármesterek kezét.

Karácsony Gergely értelmezése szerint az ellenzék határozott fellépése, a közös tiltakozás késztette a kormánypártot arra, hogy visszakozzon. Voltak, akik úgy értelmezték, Brüsszelből szólhattak rá valakik Orbán Viktorra. A legvalószínűbb magyarázat ugyanakkor az, hogy a döntést a hazai fideszes polgármesterek miatt hozták meg. Erről árulkodik, hogy a kormány rendkívül hamar, már másnap visszakozott. Ráadásul azt hallani, hogy csomó kisvárosi fideszes polgármester akadt ki azon, hogy hiába nyert választást a kormánypártnak, mégis budapesti erős emberek, kinevezett pártigazgatók és kormányhivatalnokok döntenének helyettük.

Van más is

Ha az előbb említett veszély el is hárult, a kormány azonnal megtalálta a módját annak, hogy másképpen tegyen keresztbe az ellenzéki önkormányzatoknak, hiszen a gépjárműadó elvonása vagy a parkolás ingyenessé tétele fontos bevételektől fosztja meg a polgármestereket.

Eközben az Unió vezető tisztségviselői még most is szó nélkül tűrik, hogy a magyar kormányfő nevében olyan levelek árasztják el az EPP vezetőinek postaládáját, amelyekben a Néppárt elnökét szidalmazza, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár sajtótájékoztatóin arról beszél, hogy Európa és a nyugati sajtó összehangolt lejárató kampányt indított Magyarország ellen, Deutsch Tamás EP-képviselő pedig félrevezetően azt bizonygatja a választóknak, hogy valójában nem is érkezett semmiféle pénz Brüsszelből, ami a válságkezelésben segíthetné az országot.

Szájer József

Szájer József

Fotó: MTI

 

Az MSZP-s Ujhelyi a napokban arra is fényt derített, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő azzal próbálta akadályozni az Európai Parlament munkáját, hogy levelet írt az EP jogi bizottságának, amelyben arra hívta fel a figyelmet: meglátása szerint az EP nem működik jogszerűen, amikor képviselői otthonról vesznek részt a parlamenti munkában, ugyanis nem vezették át az eljárási szabályzat-módosítást, amikor a vészhelyzetre való tekintettel a képviselők a távolból szavazták meg például a tagállamoknak juttatott mentőcsomagokat.

Nyugtalanító, hogy a bomlasztást mindennemű ellenállás nélkül űzhetik. De Ujhelyi szerint nem is igazán lenne most ebben a helyzetben túl sok lehetősége az EU-nak: „Borzasztó sok levelet kapok, komoly értelmiségiektől is, akik azt kérdezik, hogy miért nem csinál végre valamit az EU. De mégis mit? Egyetlen eszköze lehetne most az EU-nak: hogy befagyasztja a forrásokat. Abba pedig emberek fognak belehalni.”

A holnap megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Dobrev Klárával, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője – amelyben úgy fogalmaz: „Mi már nagyon régóta mondjuk, hogy fel kell függeszteni az Orbán-kormánynak azt a jogát, hogy a pénzek elosztásáról döntsön, hiszen jelen helyzetben rokonokhoz és csatlósokhoz megy az uniós források jelentős része. Helyette lehetővé kellene tenni, hogy a magyar önkormányzatok, civilek és kutatóintézetek közvetlenül Brüsszelhez forduljanak. Hiszen maga a pénz, amit majd megszavaznak, Magyarországnak jár, nem pedig az Orbán-kormánynak.”

Hasonlóan látja a helyzetet a momentumos Cseh Katalin is: „A szankcióknak a kormányt és a kormány klientúráját kellene érinteniük, nem pedig a lakosságot. Éppen ezért lenne jó, ha a járvány után a települések nagyobb szerepet kapnának, és a kormányt megkerülve az ellenzéki önkormányzatok közvetlenül is tudnának pályázni” – mondja, hozzátéve, hogy erre hosszabb távon vannak is esélyek: „A mostani tragédiával egyben egy történelmi pillanathoz is érkeztünk. Bízom benne, hogy Brüsszelben újragondolják az egész költségvetést, hogy így lehetőség legyen a városok szerepének átgondolására.”

Biztató jel szerinte, hogy már több európai kis- és nagyváros polgármestere csatlakozott a visegrádi polgármesterek kezdeményezéséhez, és jelezte, szeretne nagyobb szerepet játszani az uniós pénzek elosztásában és a kohéziós politikában. „Ez egy olyan kezdeményezés, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mondja.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.