Orbán Viktor török példaképének nem tetszik, hogy több állam Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának

  • narancs.hu
  • 2018. május 19.

Külpol

Erdogan szerint büntetni kell a Trump mögé beállókat.

Az Egyesült Államok hétfőn helyezte át Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét, és a Gázai övezet határkerítésénél ezt követően zajló tömegtüntetések során palesztin források szerint az izraeli erők 60 palesztint megöltek és több mint 2700-at megsebesítettek.  A történtek ellen tiltakozva az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) rendkívüli ülését a szervezet soros elnökeként Törökország hívta össze.

Gazdasági korlátozásokat kell bevezetni azon országok ellen, amelyek az Egyesült Államokhoz hasonlóan Jeruzsálemet ismerik el Izrael fővárosának és oda helyezik át izraeli nagykövetségüket – közölték OIC tagországai a zárónyilatkozatában.

Az 57 muzulmán országot tömörítő OIC a dokumentumban egyúttal nemzetközi védelmet kért a palesztin nép számára a térségben, szükség esetén akár békefenntartó erők bevonásával. A muzulmán országok arra szólították fel a nemzetközi közösséget és az ENSZ-t, hogy teljesítse kötelességét, és állítson fel nemzetközi vizsgálóbizottságot a Gázánál alkalmazott izraeli erőszak miatt.

Múlt héten az Európai Unió tagállamai francia kezdeményezésre közös nyilatkozatban tervezték elszigetelni Donald Trump amerikai elnököt jeruzsálemi költözködésével, ám a közös kiállást Magyarország, Csehország és Románia nem volt hajlandó támogatni.

Mi lesz így Orbán Viktorral, ha választania kell Trump és Erdogan között?

(hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.