Prágai tüntetés: Visszavágó

  • K. R.
  • 2000. október 5.

Külpol

Prágai tüntetés: fogva tartott magyarok

Hetekig is elhúzódhat még a nyomozás a Prágában letartóztatott és fogva tartott hét magyar tüntető ügyében, akiket állítólag kockakődobálás közben fogtak el cseh rendőrök a Vencel téren. Az ellenük folyó eljárásban főleg cseh vidéki rendőröket hallgatnak meg tanúként, és elképzelhető, hogy ez nyújtja el ennyire a nyomozást. Csak ezután dönt a cseh államügyész arról,

vádat emel-e hatóság

elleni erőszak miatt

a négy fiú és három lány ellen. Mindezt a prágai magyar konzul, Szénási Lajos közölte a Naranccsal. A konzul járt bent a magyaroknál, akiknek október 5-étől már van egy hivatalból kirendelt cseh védőügyvédjük is. Hogy előtte több mint egy hétig mi történt velük a fogdában, egyelőre csak elképzelni lehet.

A tüntetés napján, szeptember 26-án és főleg másnap majdnem ezer tüntetőt vettek őrizetbe Prága utcáin (a megmozdulásról lásd: ´szi beszántás, Magyar Narancs, október 5.). Szénási Lajos adatai szerint közülük csak huszonöt ellen folyik nyomozás, ők még mindig előzetes letartóztatásban vannak. A hét magyaron kívül öt cseh, három dán, három lengyel, két spanyol, két román, egy-egy német, amerikai és osztrák antiglobalista ellen indult eljárás "hatóság elleni erőszak" és egyéb vádak miatt.

A Lidové Noviny című cseh napilap szerint a tüntetésen meglehetősen erős volt az "agent provocateur" típusú aktivitás. A báránybőrbe bújt, most tanúként szereplő rendőr-farkasok akcióiról képfelvételek tanúskodnak.

Azért az nagyon rendben lehetett, amint többszakasznyi szolgálatban lévő rendőr anarchista szerelésben órákon keresztül kapitalistaellenes jelszavakat kiabál, a többiekkel együtt szívből gyalázza a gerinctelen juppikat, élen jár a kockakőhajításban és kirakatbezúzásban, jó mélyen letüdőzi a könnygázt csak azért, hogy a megfelelő pillanatban az övéivel összejátszva kiiktasson,

csapdába csaljon

egy-egy csapat tüntetőt. Könnyen elképzelhető, hogy a hét magyar is egy ehhez hasonló akcióban akadt fenn a globalista rostán. A magyarok tagadják, hogy rendőröket dobáltak volna a Vencel téren; a konzulnak annyit mondtak, hogy egy Vencel tér melletti mellékutcában gyűjtötték be őket. Rendőrökből nem volt hiány, miután a tüntetők szeptember 26-án, pontban este nyolc órakor hozzáláttak a központi MacDonald´s fazonigazításához. A Narancs megkapta a tüntetés részletes kronológiáját, e szerint a művelet nem húzódott el túl sokáig, nyolc óra után négy perccel a tüntetők figyelme már egy következő gyorsétterem felé fordult.

A Vencel teret azon a kedd estén csak hatalmas rendőri erőkkel lehetett megtisztítani. A közegek valószínűleg kevesellhették az előállítottak létszámát, mert másnap példátlan hajtóvadászat indult a belső városrészekben. Szabályos macska-egér harc folyt, aki rossz utcába vetődött, ráadásul előnytelen (fiatalos, olcsó) öltözetet viselt, az legalább egy napra fogdába kerülhetett.

Ferjántsik Viola és hat társa

(ők, akárcsak jómagam, a Mozgósítás a Prágai Tüntetésekre elnevezésű szerveződéssel egy buszon utaztak) éppen vásárolni mentek a központi pályaudvar környékére, amikor egy rendőrszakasz állta útjukat, rájuk kiabáltak, majd lökdösni kezdték őket. Egy perccel később már arccal egy rendőrbusznak, feltartott kézzel, szétvetett lábbal álltak, és úgy is kellett maradniuk majdnem egy óráig. Ferjántsik Viola elmondása szerint, kikérte magának a bánásmódot, mire a rendőrök ordibálni kezdtek vele, majd útban a rendőrautók felé felrúgták őt.

Egy váróteremszerű fogdába vitték őket, ahol másnap reggelig egy pár négyzetméteres cellába zárták be őket. Enni egyszer kaptak (egyetlen darab kifli és egy pohár víz hét embernek), a mobiltelefonálni próbáló lánytól elvették a telefont, majd kártya nélkül adták vissza. Később a kártyát is visszaadták, igaz, azóta sem lehet használni. Estefelé a rendőrök brutálisabbak lettek, egyre több monoklis tüntető tűnt fel a rendőrségen; egy német lányt mindenki szeme láttára megpofoztak, egy fiú fejét a falba verték, egy éppen bevitt fotós gépéből kitépték a filmet és így tovább. Az egyik magyar fiú háromszáz cseh koronát fizetett óvadékként, cserébe őt engedték ki a legkésőbb.

K. R.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.