Rejtett kamerás videó tárja fel a kínai koncentrációs táborok titkait

  • BM
  • 2019. december 31.

Külpol

„Szeresd a pártot. Szeresd az országot. Szeresd a kínai nemzetet”.

Sorozatban kerülnek elő a felvéltelek arról, ahogyan Kínában bánnak a hatóságok az ujgorokkal és más muszlim vallású személyekkel. Sőt, az elmúlt évtized legnagyobb, Kínai Kommunista Párttal kapcsolatos adatszivárgása során rengeteg dokumentum jutott a New York Timeshoz.

A napilap most közzé tett egy rejtett kamerával készített felvételt, amin az átnevelő táborok körülményei láthatók.

A videón foglyok ebédelnek: láthatóan nincsenek elhalmozva étellel. A kamerát bevivő személy megkérdezte egy dolgozótól, hogy vissza szokott-e menni a gyerekéhez? Csak annyit válaszolt: „Vissza menni? Nem, nem, nem, nem!” A falakon olyan felíratok olvashatók, mint: „Szeresd a pártot. Szeresd az országot. Szeresd a kínai nemzetet”.

A hálószobákban van TV, de azon sokan osztoznak: a felvétel tanúsága szerint több emeletes ágy van egy ilyen helységben. A riporter megkérdezte, hogy mennyit keresnek azok, akik bent dolgoznak: egyikük elárulta, hogy amíg otthon körülbelül 900 amerikai dollárnak megfelelő fizetésre tudott szert tenni, addig a benti munkájáért 300-at kap.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.