Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

  • narancs.hu
  • 2019. november 17.

Külpol

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból.

Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan szakítanak el szülőket a gyerekeiktől, de például arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hisz' mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormánypropaganda mást se harsogott, mint hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. A dokumentumokból alapján egyértelmű, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és más egyéb módokon szintén brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe.

Ez alapján az is kiderül, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását, éppen azok embertelensége miatt.

A kínai kormány nemzetközi téren és országán belül is tagadta ez ügyben (is) az emberiesség elleni bűntett vádját, arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére. Egyébként pedig arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba.

A dokumentumok szerint egyértelműen és nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok ötlete és az ehhez kapcsolódó drasztikus lépések megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől származnak, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. Akkori beszédei gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.

Hszi beszédeiben azt hangoztatta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, mert nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására. Az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.