Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

  • narancs.hu
  • 2019. november 17.

Külpol

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból.

Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan szakítanak el szülőket a gyerekeiktől, de például arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hisz' mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormánypropaganda mást se harsogott, mint hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. A dokumentumokból alapján egyértelmű, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és más egyéb módokon szintén brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe.

Ez alapján az is kiderül, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását, éppen azok embertelensége miatt.

A kínai kormány nemzetközi téren és országán belül is tagadta ez ügyben (is) az emberiesség elleni bűntett vádját, arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére. Egyébként pedig arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba.

A dokumentumok szerint egyértelműen és nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok ötlete és az ehhez kapcsolódó drasztikus lépések megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől származnak, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. Akkori beszédei gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.

Hszi beszédeiben azt hangoztatta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, mert nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására. Az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.