Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

  • narancs.hu
  • 2019. november 17.

Külpol

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból.

Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan szakítanak el szülőket a gyerekeiktől, de például arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hisz' mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormánypropaganda mást se harsogott, mint hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. A dokumentumokból alapján egyértelmű, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és más egyéb módokon szintén brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe.

Ez alapján az is kiderül, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását, éppen azok embertelensége miatt.

A kínai kormány nemzetközi téren és országán belül is tagadta ez ügyben (is) az emberiesség elleni bűntett vádját, arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére. Egyébként pedig arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba.

A dokumentumok szerint egyértelműen és nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok ötlete és az ehhez kapcsolódó drasztikus lépések megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől származnak, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. Akkori beszédei gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.

Hszi beszédeiben azt hangoztatta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, mert nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására. Az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.