Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

  • narancs.hu
  • 2019. november 17.

Külpol

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból.

Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan szakítanak el szülőket a gyerekeiktől, de például arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hisz' mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormánypropaganda mást se harsogott, mint hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. A dokumentumokból alapján egyértelmű, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és más egyéb módokon szintén brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe.

Ez alapján az is kiderül, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását, éppen azok embertelensége miatt.

A kínai kormány nemzetközi téren és országán belül is tagadta ez ügyben (is) az emberiesség elleni bűntett vádját, arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére. Egyébként pedig arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba.

A dokumentumok szerint egyértelműen és nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok ötlete és az ehhez kapcsolódó drasztikus lépések megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől származnak, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. Akkori beszédei gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.

Hszi beszédeiben azt hangoztatta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, mert nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására. Az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.

Figyelmébe ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

Hogy a gyerekek is értsék

A társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.

Kastély, börtön, szegénytanya

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.