Merényletek kísérték a vasárnapi kolumbiai parlamenti választásokat, Caquetá és Meta megyében követtek el robbantásokat. A merényletek elkövetőinek kilétét egyelőre homály fedi. Mivel Kolumbiában számos gerillacsoport, milícia, illetve bűnszervezet aktív, a vasárnapi voksolás biztonságának szavatolására a hadsereg 73 ezer katonáját mozgósították – számolt be róla az MTI.
A dél-amerikai ország választói 188 képviselőházi és 108 szenátusi mandátum sorsáról dönthettek, bár egyes helyeket bizonyos társadalmi csoportoknak és kisebbségeknek tartanak fenn. Hat évvel a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezet békemegállapodását követően az évtizedekig tartó polgárháború áldozatai is külön képviseletet kapnak a kongresszusban. Számukra 16 mandátumot biztosítanak a képviselőházban. A FARC korábbi lázadói Közös Forradalmi Alternatív Erő néven párttá alakultak, és már 2018 óta a békeszerződés értelmében mindkét házban 5-5 hely van fenntartva számukra.
A vasárnapi parlamenti választásra az elemzők a május 29-én esedékes elnökválasztás erőviszonyai felméréseként tekintenek.
Előzetes eredmények szerint a baloldali Történelmi Szövetség (Pacto Histórico) szerezte a legtöbb mandátumot a szenátusban és a képviselőházban is, maga mögé utasítva a Konzervatív és a Liberális Pártot is. Az országban egyébként előválasztásokat is tartottak a pártok.
A Történelmi Szövetség egy gerillából lett politikust, Gustavo Petro volt bogotái polgermestert indítja jelöltként az elnökválasztáson. A konzervatív erők Kolumbiai Csapat néven ismert szövetségének színeiben Federico Gutierrez, Medellín volt polgármestere indul, aki korábban kifogásolta a 2016-os békeszerződés egyes rendelkezéseit. A centrista pártok Remény Szövetsége a matematikus Sergio Fajardót indítja jelöltként. Iván Duque hivatalban lévő elnök az újraválasztást eltörlő 2015-ös alkotmánymódosítás értelmében már nem indulhat újra az elnöki székért.
A FARC gerillákkal kötött békeszerződés nyomán a biztonsági helyzet sokat javult az országban, amelynek kiterjedt területeit azonban továbbra is rettegésben tartják különböző bűnszervezetek és a fegyveres harcot folytató Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillaszervezet. Csak tavaly 152 civilszervezeti vezetőt, emberi jogi, illetve környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az országban az Indepaz nevű szervezet nyilvántartása szerint.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
