Trump szerint a New York Times „rasszista boszorkányüldözést” folytat

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 19.

Külpol

„Ördögi propagandagépezetnek” nevezte a lapot.

„Ördögi propagandagépezetnek” minősítette a The New York Times című lapot Donald Trump amerikai elnök az egyik vasárnapi Twitter-bejegyzésében. Az államfő azzal vádolta a liberális újságot, hogy „rasszista boszorkányüldözés” folytat.

„A kudarcos The New York Timesról az újságírás történetének egyik leglesújtóbb képét rajzolta meg egy kiszivárogtató, nyilvánosságra hozva, hogy a koholt orosz összejátszás narratívájáról (a Mueller-jelentés és a meghallgatás totális katasztrófa volt) a rasszista boszorkányüldözésre térnek át” – írta Trump a mikroblogban.

 

Ezzel arra a hétvégén napvilágot látott hangfelvételre utalt, amely a The New York Times vezető szerkesztőinek egyik bizalmas megbeszélésén készült, s amelyen arról volt szó, hogy az újságnak „át kell térnie” az oroszokkal való összejátszás történetének ismétléséről Donald Trump és a republikánusok állítólagos rasszizmusának hangoztatására.

Ezt Dean Baquet lapigazgató közölte a munkatársakkal. Baquet arról beszélt, hogy a Mueller-bizottság munkája – úgy fogalmazott – „kicsit félresikerült.” A bizottság csaknem két esztendeig dolgozott azon, hogy feltárja, vajon Donald Trump és 2016-os elnökválasztási kampányának munkatársai összejátszottak-e oroszokkal a választási győzelem érdekében, illetve később, már elnökként Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást. A vizsgálat mindkét ügyben tisztázta az elnököt és kollégáit. A Times lapigazgatója arra kérte a munkatársakat, hogy ezután Trumpról és a fajgyűlöletről írjanak inkább.

„Hogyan foglalkozzunk Amerikával, amelyet Donald Trump annyira megosztott? Hogyan írjunk elgondolkodtató módon valamiről, amivel hosszú ideje nem foglalkoztunk? Nekem ez az elképzelésem a jövőbeni tudósításokról” – mondta a lapigazgató.

A kiszivárgott hangfelvételt szombat este a Fox televízió is lejátszotta, előtte pedig a Slate című internetes portál közölte a leiratát. Mikroblogjában Trump úgy vélekedett: „az újságírás újabb mélypontot ért el országunk történetében. Nem több, mint ördögi propagandagépezet a Demokrata Párt számára. Híradásaik olyan hamisak, félrevezetőek és ördögiek, hogy mára már egy nagyon is beteges viccé váltak... Csakhogy a közvélemény is tudatában van ennek!”

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.