Trump kegyelmet ígért a Capitolium ostromában résztvevőknek

  • narancs.hu
  • 2024. december 8.

Külpol

Szerinte 2020-ban csalás történt, és most is csak azért nyerhetett, mert túl nagy volt a különbség.

Donald Trump a novemberi elnökválasztásokon aratott győzelme óta adott első nagyinterjújában megismételte választási ígéretét, miszerint megkegyelmez a Capitolium elleni 2021 eleji támadásban részt vevő támogatóinak. 

Amerikai elnökválasztás

 
Tüntetők a Capitoliumban 2021-ben
 
Fotó: Jim Lo Scalzo / MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
 

Az NBC Meet the Press című műsorában a tőle megszokott magabiztossággal ígért meg mindent. „Nagyon gyorsan fogok cselekedni. Első nap” – mondta Trump az interjúban, azt állítva, hogy a Capitolium elítélt támadói egy “nagyon gonosz rendszer áldozatai”. Azoknak, akik a Capitoliumot védő rendőrökre fizikailag támadtak rá, szerinte „nem volt más választása”, majd a tárgyalások során nyomást gyakoroltak a tüntetőkre a bűnösségük elismerése érdekében.

„Az egész életüket tönkretették” – mondta róluk Trump, aki emellett azt állította, bár nem utasítaná a saját kormányát, hogy tartóztassák le azokat, akik részt vettek a nyomozásokban, szerinte börtönbe kéne menniük.

A 2021-es ostrom után 1200-nál is több embert ítéltek el, ennek nagyjából a felét börtönbe küldték. 

Az interjúban emellett Trump megerősítette, hogy védővámokat vezet be az Egyesült Államok néhány legnagyobb kereskedelmi partnerétől származó importárukra, és azt mondta, nem tudja garantálni, hogy az amerikai családok nem fognak többet fizetni a terve miatt.

Újra megismételte továbbá, hogy nem ismeri el Joe Biden győzelmét a 2020-as választáson, és szerinte most is csak azért tudott győzni, mert „túl nagy volt a különbség ahhoz, hogy manipulálni lehessen az eredményeket.”

A januárban hivatalba lépő elnök továbbá beszélt a deportálási terveiről is. Trump arra utalt, hogy az Egyesült Államokban legálisan élő bevándorlók veszélyben vannak, ha a családtagjaik engedély nélkül élnek az USA-ban „Nem akarok családokat szétszakítani, ezért az egyetlen módja annak, hogy ne szakítsuk szét a családot, az, hogy együtt tartjuk őket, és mindannyiukat vissza kell küldenünk.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.