Az oroszok összecsapnak az amerikaiakkal egy másik országban – még akár így is össze lehetne foglalni azt, ami jelenleg Venezuelában zajlik.
Azonban ennél jóval többről van szó: adott egy korrupt vezetővel, gazdasági válsággal megáldott ország, ahol egy ellenzéki politikus egyszercsak bejelenti, hogy átveszi a vezetést, és szabad választásokat rendez, a nagyhatalmakat pedig eléggé megosztja mindez. Hogy végül mi lesz mindebből, az nem az elnökön, az ellenzéken, és mégcsak nem is az USA-n vagy Oroszországon, hanem a hadseregen múlik.
Elmagyarázzuk, mi és miért történik most Venezuelában.
Mi történik Venezuelában?
A dél-amerikai országra a múlt hétvégén kezdett figyelni jobban a világ, amikor a szinte teljesen ismeretlen Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke a kormányellenes tüntetések tetőpontján kikiáltotta magát az ország ideiglenes elnökének. A mindössze 35 éves politikus megfogadta, hogy demokratizálja Venezuelát, és szabad választásokat ír ki.
| ||
Mindezzel csak az a gond, hogy az országot 2013 óta irányító Nicolás Maduro nem hajlandó elismerni Guaidót elnöknek, és puccsot emleget. A Maduro kormány büntetés-végrehajtásért illetékes minisztere, Iris Varela már börtönnel is fenyegette a magát elnöknek nyilvánító politikust, akit korábban a titkosrendőrség egy órára őrizetbe is vett, miközben egy tüntetésre tartott.
Miért elégedetlenek az emberek?
A 31 milliós Venezuelában kialakult helyzetnek persze tengernyi előzménye van: a szinte csak olajból élő országban akkor kezdődött a gazdaság összeomlás, amikor az olajár beszakadt, és az infláció elszabadult. A lakosság élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal küzd, ami azt eredményezte, hogy egyre nagyobb számban hagyták el az emberek az országot.
| ||
Az elmúlt években több millióan hagyták el Venezuelát (az ENSZ adatai szerint 2,3 millióan), ami nyilván destabilizálja a térséget, ugyanis az emigránsok elsősorban a szomszédos országokba, és az Egyesült Államokba mennek.
Közben pedig a buszsofőrből lett Maduro elnök az ellenzék jelentős részét bebörtönöztette, a másik fele pedig feladta a harcot és elmenekült. Az országot gyakorlatilag diktátorként irányító, a sajtót cenzurázó Maduro közben olyan videókat posztolgatott az internetre, amelyben egy méregdrága török étteremben eszik, és közben nagyban szivarozik. Előfordult az is, hogy elviccelte az élelmiszerhiányt, és egy tévéműsorban azt mondta, hogy ettől a diétától keményebb lesz a lakosság.
"La dieta de Maduro te pone duro", dice entre risas el Presidente
Al bautizar una revista sobre las bolsas de comida CLAP que raciona su Gobierno en tiempos de hambre y escasez, el Presidente Nicolás Maduro lanzó con una sonrisa en los labios la frase: "la dieta de Maduro te pone duro, sin necesidad de Viagra". http://bit.ly/2cF2uzd
Madurót tavaly májusban választották ismét elnöknek, a választást tüntetéssorozat követte. Ennek oka az volt, hogy a választást ezernyi visszaéllés kísérte, ráadásul Maduro előrehozta a voksolást, hogy kihasználja az ellenzék akkori megosztottságát. Így szerezte meg a szavazatok közel 68 százalékát, ami azt jelenti, hogy elvben még hat évig ő Venezuela vezetője.
Az USA puccsot hajt végre?
Ha viszont a mostani helyzetben Guaidó kerekedik felül, akkor Maduro biztosan nem tölti ki a ciklusát. Ez pedig nemcsak a venezuelai lakosság jelentős részének, hanem az Egyesült Államoknak is érdekében állna. Nem véletlen, hogy Maduro amerikai puccsot emleget, és azt kommunikálja, hogy nem hagyja az országát kiszolgáltatni az amerikaiaknak, akik szinte azonnal jelezték, hogy támogatják Guaidót, és elismerik őt Venezuel ideiglenes elnökének.
The citizens of Venezuela have suffered for too long at the hands of the illegitimate Maduro regime. Today, I have officially recognized the President of the Venezuelan National Assembly, Juan Guaido, as the Interim President of Venezuela. https://t.co/WItWPiG9jK
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2019. január 23.
Hogy valóban a Trump-adminisztráció irányítására lépett-e színre Guaidó, azt nem lehet biztosan állítani, ám már korábban is voltak arra utaló jelek, hogy az USA szeretné rendezni a venezuelai helyzetet. Donald Trump a hírek szerint korábban zárt körben többször is tett utalást arra, hogy a dél-amerikai ország helyzetét katonai úton kellene rendezni, tavaly ősszel pedig arról írt a New York Times, hogy az amerikai kormány képviselői a venezuelai hadsereggel egyeztetve egy puccsot készítenek elő Maduro ellen.
A Wall Street Journal információi szerint Guaidó korábban egyeztetett Mike Pence amerikai alelnökkel, ami valóban azt feltételezi, hogy az USA tudta, mi készül Venezuelában. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülésen mindenesetre Mike Pompeo külügyminiszter jelezte, hogy a többi ország vagy a szabadság oldalán áll, vagy kitart a Maduro-rezsim mellett.
Kik állnak Maduro mellett?
Vannak viszont, akik továbbra is Maduro kormányát támogatják, elsősorban gazdasági megfontolásokból. Az elnök mellett áll Törökország, Szíria, Kína és még néhány afrikai ország, illetve a legfontosabb szövetségese, Oroszország. Nem véletlen, hogy az oroszok is amerikai puccsot emlegetnek, hiszen Putyinék Venezuela egyik legfontosabb stratégiai és gazdasági partnerének számítanak.
Az orosz, állami többségű Rosznyefty rengeteg olajat termel az országban, ha a jelenlegi rendszer borulna, könnyen változhatnának az erőviszonyok, amivel Moszkva rosszul járna. Nem is meglepő tehát, hogy az oroszok a tavalyi év végén az országban gyakorlatoztak, nemrég pedig orosz zsoldosok jelentek meg Venezuelában, hogy Madurót védjék.
Venezuela az összeomlás szélén
Egekben az infláció, a boltok üresek, súlyos a gyógyszerhiány, áram nincs, a gyárak leállnak, az utcákon az erőszak az úr. Az elnök szükségállapotot hirdetett. Venezuela a világ második olajtermelője, lakossága latin-amerikai viszonylatban mindig is tehetősnek számított, bár a 90-es években a korrupció és a kisebb válságok sora már sokakat elszegényített.
Mi jöhet most?
Az USA és az Európai Unió több országa már jelezte, hogy amennyiben nem rendeznek szabad választásokat Venezuelában, Juan Guaidót ismerik el elnöknek. Guaido ma adott először hosszabb interjút a nemzetközi sajtónak, és a Guardiannek azt mondta, hogy az országa most mágikus pillanatokat él át. A politikus bízik a békés átmenetben, és újabb kormányellenes tüntetést hívott össze.
A labda azonban nem is feltétlenül Maduro, hanem a venezuelai hadsereg oldalán pattog. Az országban ugyanis a hadseregnek nagyon fontos szerepe van, így ha ők nem állnak át, aligha lehet békés fordulat Venezuelában. Sokatmondó ugyanakkor, hogy míg az ország Washingtonba delegált katonai vezetője, José Luis Silva kihátrált Maduro mögül, és Guaido támogatására szólított fel, addig Vladimir Padrino López, a venezuelai védelmi miniszter jelezte, hogy továbbra is támogatják az elnököt, az eseményeket pedig puccsként kezelik.
