Az ENSZ főbiztosa üzeni: „Valóban rasszistának és idegengyűlölőnek neveztem Orbán Vitkort”

  • MTI
  • 2018. március 6.

Külpol

Zeid Raad al-Husszein alaposan felhúzta magát azon, amit a magyar kormány művel.

Megerősítette az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy rasszistának és idegengyűlölőnek tartja Orbán Viktor miniszterelnököt, és nem hajlandó az erre vonatkozó korábbi kijelentései miatt lemondani, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter követelte tőle a múlt héten – derült ki Zeid Raad al-Husszein kedden kiadott közleményéből, amelyet az MTI is szemlézett.

"Egyértelmű rasszista"

"Az idegengyűlölők és a rasszisták újabban nem zavartatják magukat, köztük például Orbán Viktor sem, aki február elején egy beszédében úgy fogalmazott, hogy nem akarnak sokszínűek lenni úgy, hogy +összekeveredjenek+ másokkal" – idézte fel a főbiztos, hogy milyen szavakkal bírálta a magyar kormányfőt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 37. ülését megnyitó beszédében február 26-án. Husszein közleményében leszögezte: akkori beszédének minden szava mellett kitart.

Zeid Raad al-Husszein

Zeid Raad al-Husszein

Fotó: MTI

A szóban forgó, február 8-án (Veszprémben, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén) elmondott beszédében Orbán "egyértelmű rasszista" kijelentést tett – mondja Husszein. "Sértés minden afrikai, ázsiai, közel-keleti vagy latin-amerikai férfi, nő és gyerek számára. Egykor számos országban elterjedt volt az a nézet, amely szerint a rasszok összekeverése kiirthatatlan és káros szennyeződést eredményez. De ennek a korszaknak már rég vége – vagy legalábbis vége kellene, hogy legyen. Mindannyiunk számára gyalázatos hallani ezeket a gondolatokat egy modern, európai uniós ország vezetőjének szájából" – írta közleményében a főbiztos.

Zeid Raad al-Husszein kiemelte: a legutóbbi népszámlálás szerint Magyarország egész területén 1264 afrikai és 10559 ázsiai származású ember élt. "Minden jel szerint a közel-keleti származásúak olyan kevesen voltak, hogy meg sem számolták őket, Orbán Viktornak mégis sikerült a muszlimokat és az afrikaiakat olyan fenyegetésként beállítani, amely a magyar kultúra létét veszélyezteti" – áll a közleményben.

Nem ijedt meg Szijjártó Pétertől

Husszein szerint Orbán faji retorikája "egyre inkább téveszméken alapul". A magyar kormányfő például évértékelő beszédében azt állította, hogy az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa szerint "titokban már évekkel ezelőtt meghirdették a Soros-féle embertípus – a homo sorosensus -kitenyésztésének programját".

"A többségi társadalmak körében hirdetett ostrommentalitás manapság az etnopopulizmus jele" – hívta fel a figyelmet az ENSZ emberi jogi főbiztosa. "A mindenen felülkerekedő sértődöttség hangulatát teremti meg, és megmutatja, hol lehet ezt az indulatot levezetni. Mindez sikerrel alátámasztja a hatalmat gyakorlókat" – tette hozzá.

"Valóban rasszistának és idegengyűlölőnek neveztem az egyre inkább tekintélyelvű – bár demokratikusan megválasztott – Orbán Viktort" – szögezte le Husszein. Hozzátette, hogy nem fog emiatt "azonnali hatállyal" lemondani, ahogy azt Szijjártó Péter követelte levelében, mert "itt az ideje, hogy szembeszállni az Orbán Viktor-féle zsarnokokkal". A gyűlölet gyúlékony erő, és ma, Európában nem fog győzedelmeskedni – zárta írását az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Szijjártó szerint az ENSZ migrációs csomagja és a Soros-terv kísértetiesen hasonlít

Kiléphet Magyarország az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából. De az ENSZ-ből nem. Február 5-én jelenik meg az ENSZ migrációs csomagjának első tervezete. Ha ebben Szijjártó Péter külügyminiszter alapos vizsgálat után sem leli fel „a magyar álláspontot", pontosabban elmozdulást a magyar álláspont felé, akkor Magyarország megkezdi a kilépési folyamatot a kormányközi tárgyalássorozatból, mondta a külügyminiszter szerdán.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.