Zelenszkij: Oroszország karácsonykor kezdje meg kivonni a csapatait Ukrajnából

Külpol

"Ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor."

Oroszország karácsonykor megkezdheti csapatainak kivonását Ukrajna területéről, és ezzel megmutathatja, hogy képes lemondani az agresszióról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 országcsoport vezetőihez videokapcsolaton keresztül intézett beszédében.

"Azt javasoljuk, hogy Oroszország tegyen egy konkrét, érdemi lépést a diplomáciai rendezés felé, amelyről Moszkvában oly gyakran beszélnek. Olyan ünnepek jönnek, amelyeket több milliárd ember ünnepel: a Gergely-naptár szerinti karácsony, az újév, és a Julián naptár szerinti karácsony. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem az agresszióra. Azt javaslom, hogy Oroszország legalább próbálja meg bizonyítani, hogy képes visszautasítani az agressziót. Helyes lenne idén karácsonykor megkezdeni az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert területéről" – fejtette ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy ha Oroszország végrehajtja a csapatai kivonását Ukrajnából, akkor éppen ezzel biztosítja a harci cselekmények leállását is. "Remélem, hogy önök támogatják felhívásunkat, mert ez globális érdek. Egyben

ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor"

– mondta az elnök. Azt is felvetette a G7-országoknak, hogy hívjanak össze egy különleges csúcstalálkozót, hogy eldöntsék, hogyan és mikor lehet megvalósítani az Ukrajna által javasolt béketerv pontjait.

Zelenszkij a november közepén tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán "békeképletnek" nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.