Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot - jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából.
Az mondta, hogy
országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten.
Felvételről sugárzott beszédében kifejtette: míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik.
A függetlenség napja egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajnában szerdán ünneplik, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól, miután Moszkvában kudarcba fulladt a puccs, és az ukránok elsöprő többsége népszavazáson döntött erről.
A 44 éves államfő beszédét szokásos katonai öltözékében, a kijevi függetlenségi emlékműnél mondta el.
Új nemzet jött a világra február 24-én hajnali 4 órakor. Nem született, hanem újjászületett. Egy nemzet, amely nem sírt, nem sikoltozott és nem rettent meg. Egy nemzet, mely nem hátrált meg, nem adta fel, és nem felejtett
- tette hozzá.
A Reuters hírügynökség jelentésében azt írta, hogy Kijev belvárosának utcái üresek voltak szerda reggel, miután napok óta sorozatos figyelmeztetések hangzottak el, hogy Oroszország újabb rakétatámadásokat indíthat Ukrajna ellen. Kijevben tilos a nyilvános gyülekezés, és kijárási tilalom van érvényben a frontvonal keleti részén fekvő Harkiv városában is, amely hónapok óta tartó ágyúzásnak van kitéve. A főváros központjában a kormány a kiégett orosz tankok és páncélozott járművek roncsait helyezte el háborús trófeaként.
A hadsereg arra szólította fel az embereket, hogy vegyék komolyan a légiriadót.
Az orosz megszállók továbbra is folytatják a polgári objektumok elleni légi és rakétatámadásokat Ukrajna területén. Ne hagyják figyelmen kívül a légiriadó-jelzéseket
- áll a vezérkar szerda kora reggel kiadott közleményében.
A norvég védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy Norvégia és Nagy-Britannia közösen kis méretű drónokat adományoz Ukrajnának, hogy segítse az Oroszországgal vívott háborúban. A felderítésre és célpontok azonosítására használt Teledyne Flir Black Hornet drónok ára legfeljebb 90 millió norvég korona (3,8 milliárd forint) lesz.
A NATO főtitkára pedig azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból. Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy
Ukrajna önvédelmi képességének fenntartása "a mi felelősségünk", de "nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának fontos", mert ha Vlagyimir Putyin győz, akkor még veszélyesebbé válik a világ, a nyugati országok pedig "sebezhetőbbek" lennének, hiszen az orosz elnök arra a következtetésre jutna, hogy katonai erővel bármit elérhet
- fejtette ki a főtitkár, majd hozzátette, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért az Ukrajna mint szuverén nemzet fennmaradását biztosító békés rendezés érdekében "a legjobb, amit tehetünk, hogy több katonai támogatást adnunk, méghozzá a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb".
