A Közlekedési Múzeumból érkezik a Nemzeti új főigazgatója

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 17.

Kultúra

Zsigmond Gábort nevezik ki a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatójának. 

Zsigmond Gábor történész, kulturális turisztikai szakközgazdász vezeti tovább a Magyar Nemzeti Múzeumot – közölte az intézmény az MTI-vel hétfőn.

Az új főigazgató személyét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával – olvasható a múzeum közleményében.

Zsigmond Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem mellett több hazai és külföldi egyetem vendégelőadójaként elsősorban kulturális fejlesztésekkel, örökségmenedzsementtel, kiállításszervezéssel és Magyarország modernkori fejlődésével foglalkozik, korábban a 2000-es évek közepén dolgozott a BKV szóvivőjeként, 2007 és 2016 között a Városi Tömegközlekedési Múzeum és a Földalatti Vasúti Múzeumot vezette, 2016 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesi posztját töltötte be. 

A múzeum közleménye szerint az elmúlt években az új Közlekedési Múzeum nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásában szakmai vezetőként vett részt, emellett a nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megőrzéséről szóló kormányhatározat végrehajtásának projektvezetőjeként nevéhez fűződik többek között a Horthy Miklós által egykor használt Turán vasúti szalonkocsi hazahozatala és restaurálási munkáinak megkezdése. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyetteseként közvetlen irányítása alá tartoztak a muzeológiai, digitalizálási, kiállításszervezési, restaurátori, műtárgynyilvántartási szakterületek, valamint a nemzetközi ügyek.

Zsigmond Gábor szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy erősebb, a Kárpát-medencében és a közép-európai régióban aktívabb intézménnyé kell válnia, ami képes támogatni a magyar múzeumügyet, egyben pedig otthonává válhat mindazoknak, akik az intézmény több mint 220 éve töretlen céljaiért tenni kívánnak. Hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelt feladatának tartja a széles körű együttműködések megteremtését a hazai és nemzetközi múzeumi világban, az egyetemekkel, a tudományos élet szereplőivel, a társadalmi szervezetekkel, az intézmény támogatóival, a sajtóval és mindenekelőtt a látogatókkal - áll a közleményben.

"Célom, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az örökségre és meglévő értékeire építkezve egy együttműködésekre nyitott, a magyar múzeumügyet szolgáló és erősítő, katalizátorként és kompetenciaközpontként is működő, a magyar kulturális örökséget nemzetközi térben is bemutató erős, lendületes intézménnyé fejlődjön" – emelte ki a közleményben az új főigazgató.

Zsigmond Gábor pályázata és szakmai önéletrajza itt olvasható

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.