A Közlekedési Múzeumból érkezik a Nemzeti új főigazgatója

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 17.

Kultúra

Zsigmond Gábort nevezik ki a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatójának. 

Zsigmond Gábor történész, kulturális turisztikai szakközgazdász vezeti tovább a Magyar Nemzeti Múzeumot – közölte az intézmény az MTI-vel hétfőn.

Az új főigazgató személyét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával – olvasható a múzeum közleményében.

Zsigmond Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem mellett több hazai és külföldi egyetem vendégelőadójaként elsősorban kulturális fejlesztésekkel, örökségmenedzsementtel, kiállításszervezéssel és Magyarország modernkori fejlődésével foglalkozik, korábban a 2000-es évek közepén dolgozott a BKV szóvivőjeként, 2007 és 2016 között a Városi Tömegközlekedési Múzeum és a Földalatti Vasúti Múzeumot vezette, 2016 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesi posztját töltötte be. 

A múzeum közleménye szerint az elmúlt években az új Közlekedési Múzeum nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásában szakmai vezetőként vett részt, emellett a nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megőrzéséről szóló kormányhatározat végrehajtásának projektvezetőjeként nevéhez fűződik többek között a Horthy Miklós által egykor használt Turán vasúti szalonkocsi hazahozatala és restaurálási munkáinak megkezdése. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyetteseként közvetlen irányítása alá tartoztak a muzeológiai, digitalizálási, kiállításszervezési, restaurátori, műtárgynyilvántartási szakterületek, valamint a nemzetközi ügyek.

Zsigmond Gábor szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy erősebb, a Kárpát-medencében és a közép-európai régióban aktívabb intézménnyé kell válnia, ami képes támogatni a magyar múzeumügyet, egyben pedig otthonává válhat mindazoknak, akik az intézmény több mint 220 éve töretlen céljaiért tenni kívánnak. Hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelt feladatának tartja a széles körű együttműködések megteremtését a hazai és nemzetközi múzeumi világban, az egyetemekkel, a tudományos élet szereplőivel, a társadalmi szervezetekkel, az intézmény támogatóival, a sajtóval és mindenekelőtt a látogatókkal - áll a közleményben.

"Célom, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az örökségre és meglévő értékeire építkezve egy együttműködésekre nyitott, a magyar múzeumügyet szolgáló és erősítő, katalizátorként és kompetenciaközpontként is működő, a magyar kulturális örökséget nemzetközi térben is bemutató erős, lendületes intézménnyé fejlődjön" – emelte ki a közleményben az új főigazgató.

Zsigmond Gábor pályázata és szakmai önéletrajza itt olvasható

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.