A Közlekedési Múzeumból érkezik a Nemzeti új főigazgatója

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 17.

Kultúra

Zsigmond Gábort nevezik ki a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatójának. 

Zsigmond Gábor történész, kulturális turisztikai szakközgazdász vezeti tovább a Magyar Nemzeti Múzeumot – közölte az intézmény az MTI-vel hétfőn.

Az új főigazgató személyét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával – olvasható a múzeum közleményében.

Zsigmond Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem mellett több hazai és külföldi egyetem vendégelőadójaként elsősorban kulturális fejlesztésekkel, örökségmenedzsementtel, kiállításszervezéssel és Magyarország modernkori fejlődésével foglalkozik, korábban a 2000-es évek közepén dolgozott a BKV szóvivőjeként, 2007 és 2016 között a Városi Tömegközlekedési Múzeum és a Földalatti Vasúti Múzeumot vezette, 2016 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesi posztját töltötte be. 

A múzeum közleménye szerint az elmúlt években az új Közlekedési Múzeum nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásában szakmai vezetőként vett részt, emellett a nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megőrzéséről szóló kormányhatározat végrehajtásának projektvezetőjeként nevéhez fűződik többek között a Horthy Miklós által egykor használt Turán vasúti szalonkocsi hazahozatala és restaurálási munkáinak megkezdése. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyetteseként közvetlen irányítása alá tartoztak a muzeológiai, digitalizálási, kiállításszervezési, restaurátori, műtárgynyilvántartási szakterületek, valamint a nemzetközi ügyek.

Zsigmond Gábor szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy erősebb, a Kárpát-medencében és a közép-európai régióban aktívabb intézménnyé kell válnia, ami képes támogatni a magyar múzeumügyet, egyben pedig otthonává válhat mindazoknak, akik az intézmény több mint 220 éve töretlen céljaiért tenni kívánnak. Hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelt feladatának tartja a széles körű együttműködések megteremtését a hazai és nemzetközi múzeumi világban, az egyetemekkel, a tudományos élet szereplőivel, a társadalmi szervezetekkel, az intézmény támogatóival, a sajtóval és mindenekelőtt a látogatókkal - áll a közleményben.

"Célom, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az örökségre és meglévő értékeire építkezve egy együttműködésekre nyitott, a magyar múzeumügyet szolgáló és erősítő, katalizátorként és kompetenciaközpontként is működő, a magyar kulturális örökséget nemzetközi térben is bemutató erős, lendületes intézménnyé fejlődjön" – emelte ki a közleményben az új főigazgató.

Zsigmond Gábor pályázata és szakmai önéletrajza itt olvasható

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.