Kultúra

1. Thomas Pynchon: Súlyszivárvány (Magvető, fordította: Széky János) - 123 pont 2. Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács (Magvető, fordította: Morcsányi Géza) - 82 pont 3. Filip Florian: A király napjai (Magvető, fordította: Karácsonyi Zsolt) - 80 pont 4. Thomas Bernhard: Díjaim (Kalligram, fordította: Adamik Lajos) - 46 pont 5. Martin Pollack: Galícia. Utazás egy eltűnt világban (Palatinus, fordította: Halasi Zoltán) - 40 pont 6. Jonathan Littell: Jóakaratúak (Magvető, fordította: Tótfalusi Ágnes) - 37 pont 7. Alain Robbe-Grillet: Érzelmes regény (Magvető, fordította: Dunajcsik Mátyás) - 35 pont 8. Jáchym Topol: Kátrány (Kalligram, fordította: Koloszár Péter) - 31 pont 9. Cormac McCarthy: Véres délkörök avagy vörös alkony a nyugati égen (Magvető, fordította: Bart István) - 27 pont 10. Wolf Haas: Halottak feltámadása (Scolar, fordította: Bán Zoltán András) - 26 pont 11. Jacques Roubaud: A nagy londoni tűzvész (L' Harmattan, fordította: Szigeti Csaba) - 25 pont Szavazóink: Ambrus Judit, Bazsányi Sándor, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Benedek Anna, Bodor Béla, Bojtár Endre, Csáki Márton, Dunajcsik Mátyás, Elek Tibor, Faragó Kornélia, Gács Anna, Halmai Tamás, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k.

Franz Kafka levelezésének javát alkotja az a bő félezer postai küldemény és levlap, amelyet 1912 és 1917 között írt a Berlinben élő Felice Bauernek. A minap megjelent zömök kötet ennek a szokatlan kapcsolatnak teljes anyagát tartalmazza, tehát az összes Kafka-közleményt (Felice Bauer válaszai nem maradtak az utókorra). Ez csak egy szelete annak a Möbius-szalagnak, amely Kafka örökös házassági előkészületeinek metaforája. Báthori Csaba

A költőként már-már kultikusnak számító szerző utoljára 1989-ben jelentkezett regénnyel. A könyvhétre megjelenő Kedves Ismeretlen terjedelmes, kacskaringós próza, a Kádár-korszak és egy benne felnövő srác egyszerre földhözragadt és mitikus története. Nem volt könnyű szülés.

Előbb, áprilisban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban (rendező: Göttinger Pál), pár hete pedig a Budapesti Bábszínházban (rendező: Mácsai Pál) mutatták be a Líra és Epika című, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló mesedarabot. A darab két szerzője közül Varró Dániel jól ismert - de kicsoda az alkotótárs?

A skót Kevin Macdonaldnak, A dolgok állása című thriller rendezőjének magyar a nagyapja. A legjobb családokban is megesik az ilyesmi, a kérdéses őst azonban nemcsak a híres unoka köti össze a filmtörténettel. Az Angliába szakadt Pressburger Imre, vagy ahogy a világ megismerte, Emeric Pressburger és állandó alkotótársa, Michael Powell a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben sorra készítette az angol filmgyártást mindmáig a legjobb színben feltüntető klasszikusait.

A kilencvenes évek baráti alapon létrejött, mondhatni spontán kulturális kezdeményezéseinek többsége az idők folyamán szép csendben kimúlt, vagy megadta magát a piacnak, és üzleti vállalkozássá változott. Európa legkisebb mindennap játszó mozija azonban jól tartja magát és eredeti arculatát: a Cirko-Gejzír (barátainak csak Cirko) júniusban több mint száz saját forgalmazású filmje műsorra tűzésével és számos egyéb programmal ünnepli 15. születésnapját. Dombi Lőrinc

Idén május 31-én ünnepeljük Joseph Haydn halálának 200. évfordulóját. A hazai ünnepségsorozat szervezésével a Hungarofest Kht. keretén belül megalakult Klassz Zenei Iroda foglalkozik, amely a jövőben a jelentős zenei évadok lebonyolításáért is felel majd. Az iroda vezetője Erdődy Orsolya, aki korábban az Ungarischer Akzent elnevezésű Németországi Magyar Kulturális Évad programirodájának vezetője volt. Teimer Gábor

Buszon ülünk, riportfilm készül, alanya elgyötört arcú, negyven körüli férfi. Daisatónak minden oka megvan az elkeseredésre: felesége elhagyta, barátai nincsenek, a munkájában nem leli örömét.

Zavarban vagyok: azt kéne éreznem, hogy kivételes remekművet tartok a kezemben: "(...) a poétika (...) a kataklizmák erejével ragadja el az olvasót", írta például Láng Zsolt lelkesülten az ÉS-ben, ugyanott Bombitz Attila, az osztrák irodalom kiváló ismerője "formabravúrról" beszél. Egyértelmű, hogy jelentős alkotó jelentős művét tartom a kezemben, csak ez a mű engem nem ragad magával, amit nem is olyan könnyű bevallani a felsőfokban dicsérő kritikákat olvasva - csak a fischerverlage.de huszonötből idéz. Azt hiszem, azzal van bajom, amit mindenki ünnepel, a nyelvvel, illetve nyelv és történet viszonyával.

Guy Ritchie újdonatúj Sherlock Holmes-feldolgozása (hamarosan a mozikban) kapcsán várhatóan sok szó esik majd a korábbi filmváltozatokról, s minthogy Holmes együttélése a felvevőgéppel majdnem egyidős a filmtörténettel, terjedelmes megemlékezésekre számíthatunk. Kisbetűs bejegyzés a híres Holmes-interpretációk sűrűjében ez az 1988-as darab, melyben a legnagyobb veszélyt maga a detektív jelenti a brit világbirodalom békés mindennapjaira.

Örvendezni kéne, hogy meglett egy hosszú, szép történet eleje, de száraz a torok, könnyekkel küzd a szem. A főhős magányos csatáját vívja, fegyvertelen, mint Petőfi, akit megénekelt, szemközt a dzsidással.

Ha Csernovic, akkor Paul Celan, ha Bruno Schulz, akkor Drohobycz, ha Brody, akkor Joseph Roth - nem kell bestiálisan műveltnek lenni, hogy vágjuk ezt a leckét. De ha Czortkówról esik szó, bizonyára csak kevesen vágják rá a 19.

Egy Händel-árialemeznél az első kérdés mindig az, hogy vajon miért éppen ezek az áriák kerültek lemezre, milyen koncepció, filozófia sejthető a háttérben. Mondhatnánk, hogy Rolando Villazón a legférfiasabb áriákból választott, esetleg apák áriáiból, de ezt cáfolni látszanak Xerxész-áriái; feltehetnénk, hogy csak operaáriákat választott, de a lemezen ott árválkodik a La Resurrezione részlete is.