Tiltakoznak Takaró ellen a szépírók

  • narancs. hu
  • 2018. október 9.

Kultúra

Arra kérik Káslert, ne adja a múzeumot egy szélsőséges vezető kezére.

Erősen aggódik a magyar írókat, irodalomtörténészeket és műfordítókat tömörítő Szépírók Társasága a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) őigazgatójának menesztése miatt. Az egyik legjelentősebb irodalmi érdekvédelmi szervezet szerint súlyos ellentmondás feszül a főigazgató menesztését követelő szélsőséges sajtótámadások, illetve a minisztérium elbocsátó közleménye Prőhle Gergely kulturális területen végzett kimagaslóan hatékony tevékenységét elismerő mondata közt.

Mi, az irodalmi rendezvényeinek jelentékeny részét a PIM-ben megtartó Szépírók Társaságának alkotói − hasonlóképpen magasra értékelve Prőhle Főigazgató úr szakmai teljesítményét – itt és most nem személye, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum intézményi és szellemi integritása, a magyar irodalom egészét – irányzatokra, nemzedékekre, világnézetekre, ízlésekre és földrajzi határokra való tekintet nélkül – befogadó, hagyománnyá szilárdult szellemisége mellett kívánunk szót emelni -írják Kásler Miklós emberminiszternek címzett levelükben.

A PIM a közé, az állam feladata pedig az, hogy a mindenkori kormányzaton keresztül szavatolja közszolgálati feladatának maradéktalan és magas színvonalú teljesülését - teszik hozzá, majd felhívják a kormány figyelmét, hogy az intézmény aligha tudja közfeladatát ellátni, ha a múzeumot átengedik egy magát nyilvánosan is megnevező, bevallottan kizárólagosságra törő, ebbéli ambícióját a kormányzati hatalomhoz való politikai hűségével legitimáló írócsoportnak; egy szakmai és intézményvezetési téren egyaránt hiteltelen, szélsőséges, kirekesztő véleményeket hangoztató vezető révén".

A társaság kiemeli, hogy az irodalmi és kulturális közintézmények hozzáférhetőségét és használatát mindenki számára biztosítani kell. Arra kérik Kásler minisztert, hogy valamilyen formában nyilvánosan erősítse meg, hogy a PIM a jövőben sem kerülhet egy harcias, kizárólagosságra törő kisebbség kezébe.

Szerencsétlennek tartanák, ha "a politikai pártsajtóból egy közintézménybe is átkerülne az a politikai konfrontáció, amelyet elindítói „kultúrharcnak” neveztek el.

Mint arról korábban beszámoltunk október végén megszűnt Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának megbízatása. Kiúgásában nagy közrejátszhatott, hogy az utóbbi hónapokban ő is a kormánymédia támadásainak célkeresztjébe került, miután olyan íróknak is teret ad a múzeumban, akik gyakran kritizálni merészelik a kormányt. Takaró Mihályt Prőhle lehetséges horthysta utódja ellen már korábban is tiltakoztak. Závada Pál például az Indexnek azt mondta: ez mindkét oldal számára provokáció lenne. „Takaró Mihály minden jó érzésű, becsületes ember számára vállalhatatlan, a konzervatív, jobboldali gondolkodásúak számára is; ő a szcéna legszélsőségesebb, leghírhedtebb alakja. Ha őt neveznék ki a PIM élére, azzal kesztyűt dobnának a szakma elé. Nem szeretném elhinni, hogy ezt tényleg megteszik.” - jelentette ki Závada, aki korábban a PIM gyakori vendége volt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.