Tiltakoznak Takaró ellen a szépírók

  • narancs. hu
  • 2018. október 9.

Kultúra

Arra kérik Káslert, ne adja a múzeumot egy szélsőséges vezető kezére.

Erősen aggódik a magyar írókat, irodalomtörténészeket és műfordítókat tömörítő Szépírók Társasága a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) őigazgatójának menesztése miatt. Az egyik legjelentősebb irodalmi érdekvédelmi szervezet szerint súlyos ellentmondás feszül a főigazgató menesztését követelő szélsőséges sajtótámadások, illetve a minisztérium elbocsátó közleménye Prőhle Gergely kulturális területen végzett kimagaslóan hatékony tevékenységét elismerő mondata közt.

Mi, az irodalmi rendezvényeinek jelentékeny részét a PIM-ben megtartó Szépírók Társaságának alkotói − hasonlóképpen magasra értékelve Prőhle Főigazgató úr szakmai teljesítményét – itt és most nem személye, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum intézményi és szellemi integritása, a magyar irodalom egészét – irányzatokra, nemzedékekre, világnézetekre, ízlésekre és földrajzi határokra való tekintet nélkül – befogadó, hagyománnyá szilárdult szellemisége mellett kívánunk szót emelni -írják Kásler Miklós emberminiszternek címzett levelükben.

A PIM a közé, az állam feladata pedig az, hogy a mindenkori kormányzaton keresztül szavatolja közszolgálati feladatának maradéktalan és magas színvonalú teljesülését - teszik hozzá, majd felhívják a kormány figyelmét, hogy az intézmény aligha tudja közfeladatát ellátni, ha a múzeumot átengedik egy magát nyilvánosan is megnevező, bevallottan kizárólagosságra törő, ebbéli ambícióját a kormányzati hatalomhoz való politikai hűségével legitimáló írócsoportnak; egy szakmai és intézményvezetési téren egyaránt hiteltelen, szélsőséges, kirekesztő véleményeket hangoztató vezető révén".

A társaság kiemeli, hogy az irodalmi és kulturális közintézmények hozzáférhetőségét és használatát mindenki számára biztosítani kell. Arra kérik Kásler minisztert, hogy valamilyen formában nyilvánosan erősítse meg, hogy a PIM a jövőben sem kerülhet egy harcias, kizárólagosságra törő kisebbség kezébe.

Szerencsétlennek tartanák, ha "a politikai pártsajtóból egy közintézménybe is átkerülne az a politikai konfrontáció, amelyet elindítói „kultúrharcnak” neveztek el.

Mint arról korábban beszámoltunk október végén megszűnt Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának megbízatása. Kiúgásában nagy közrejátszhatott, hogy az utóbbi hónapokban ő is a kormánymédia támadásainak célkeresztjébe került, miután olyan íróknak is teret ad a múzeumban, akik gyakran kritizálni merészelik a kormányt. Takaró Mihályt Prőhle lehetséges horthysta utódja ellen már korábban is tiltakoztak. Závada Pál például az Indexnek azt mondta: ez mindkét oldal számára provokáció lenne. „Takaró Mihály minden jó érzésű, becsületes ember számára vállalhatatlan, a konzervatív, jobboldali gondolkodásúak számára is; ő a szcéna legszélsőségesebb, leghírhedtebb alakja. Ha őt neveznék ki a PIM élére, azzal kesztyűt dobnának a szakma elé. Nem szeretném elhinni, hogy ezt tényleg megteszik.” - jelentette ki Závada, aki korábban a PIM gyakori vendége volt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.