Simon Márton: Olyan a politika, mintha egy rossz slam lenne

  • narancs.hu
  • 2018. október 11.

Könyv

Hogy jön össze a szerelmes vers és Godzilla? És miért nincs értelme ezredjére is elküldeni ugyanazokat a politikusokat a picsába? A legmenőbb költő megmondja.

Szeptemberben harmadik verseskötetével, a Rókák esküvőjével jelentkezett Simon Márton. A fiatal versolvasók körében nagy népszerűségnek örvendő költő-slammerrel Soós Tamás készített interjút, amely a mától kapható, legfrissebb Narancsban olvasható. Ízelítő következik:

Magyar Narancs: Azt szoktad mondani, hogy szeretsz a kötélen táncolni, például bátran leírod azt a szót, hogy szerelem.

Simon Márton: A Rókák esküvőjében azok a szövegek, amelyekben széttartó részleteket dolgoztam össze képszerűen, nagy szabadságot adtak ebből a szempontból. Több mondat is szerepel bennük, amit egységes narratívájú prózaversbe nem feltétlenül írnék bele. Például ott van ez, hogy „Szeretni annyi, hogy állsz, és nem tudsz mit csinálni”. Egy ilyet nem biztos, hogy megengednék magamnak anélkül, hogy néhány szakasszal később ne kerüljön szóba minimum a poliuretán hűtőmágnesek gyártása. De a vonalasság amúgy is távol áll tőlem, és azt vallom, hogy megfelelően felvezetve, izolálva vagy idézőjelezve bármit le lehet írni. Az Ezüst című szövegbe például Godzillát is beleírtam.

false

 

Fotó: Németh Dáni

MN: Hogy kerül egy japán szörny egy szerelmes versbe?

SM: Pont azért, mert semmilyen szempontból nem passzol oda. Azt gondoltam, hogy ha egy szerelmes vers az abszolút komolyan vehetetlen Godzillával együtt is működik, akkor az tényleg jó. Ez amolyan magasugrási cél volt, amit kitűztem magam elé, hogy megnézzem, sikerül-e abszolválnom.

(...)

MN: A közéleti, odamondogatós slam már nem érdekel?

SM: Érdekel, de elkeserít, hogy a közéletből nem maradt semmi, csak az odamondogatás. Olyan a politika, mintha egy rossz slam lenne. Itt már rég nem világnézeti különbségekről van szó, hanem egy olyan rendszerről, amiről a legkevesebb, ami elmondható, hogy nem kultiválja a gondolkodást, a tájékozottságot és a nyitottságot. Ezzel együtt sem látom értelmét annak, amikor egy slamben ezredjére is elküldik ugyanazt a három politikust a picsába. A reflektálatlan világjobbítási szándék helyett inkább azt kéne kitalálni, hogyan lehet komplex dilemmákat fejtegetni hasonló stenkkel. A magyar slam nagyon sikeres lett, 14 városban működik rendszeres klub, de technikailag alig aknáztuk ki a benne rejlő lehetőségeket. És időről időre jönnek olyan új témák is, amikről meg kéne nyilatkozni. Ha csak egyet kéne mondanom, a #metoo sokkal nagyobb figyelmet kellett volna kapjon ebben a műfajban is, lett légyen a kérdés akármilyen problémás és nehéz. Amikor hamarosan újra nekiállok slameket írni, szeretnék reflektáltan és átgondoltan foglalkozni az ilyen fontos problémákkal.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.