Az MTA kutatója: A homoszexuálisok gyógyításának nincs tudományos alapja

Lélek

Takács Judit szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének Tanácsadója szerint ez nem is lehet vita tárgya.

Miután a köztévé egyik adásban a homoszexuálisok "megmentése" volt a téma, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadóját, Takács Juditot arról kérdeztük, hogy komolyan lehet-e venni az efféle megnyilvánulásokat.

E heti lapszámunkban Takács Judit azt is elmondja, hogy korábban hogyan próbálták gyógyítani a melegeket, hogy milyen károkat okozhat az efféle terápia, illetve, hogy az Orbán-kormány regnálása óta hogyan változott a homoszexualitás elfogadottsága Magyarországon. Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: „Kevesen tudják, hogy a világ legkülönbözőbb részein élnek olyan orvosok, pszichiáterek, pszichológusok, akik igenis komoly kutató- és tudományos munka eredményeként képesek homoszexuálisként élt embereket kiemelni ebből az állapotból, betegségből, másságból” – hangzott el az M5 Ez a kérdés című műsorában. Ismer ilyen tudósokat?

Takács Judit: Nem ismerek, és komoly kételyeim vannak ezzel kapcsolatban. A számomra meggyőző szakmai fórumokon az efféle terápiákkal kapcsolatos felvetéseket elvetik, mi több, a homoszexualitás gyógyítása fel sem merül. Azt hiszem, hogy sokkal inkább valamiféle vallásos meggyőződés állhat az efféle, tudományosnak mondott programok hátterében. (...) Ezek a terapeuták – ha egyáltalán terapeutának nevezhetők – nem arra próbálják meg felkészíteni a hozzájuk fordulókat, hogy hogyan fogadják el önmagukat, hogyan vértezzék föl magukat az előítéletek és a megkülönböztetés ellen, hanem bennük keresik a hibát. Ezért is nevezik az eljárásukat reparatív, azaz helyreállító terápiának, mert úgy vélik, a kliensben van a hiba. (...)

Takács Judit

Takács Judit

Fotó: Németh András Péter

 

MN: Még évtized elején végeztek egy kutatást, amely szerint  Magyarországon nagyjából megegyezik azoknak a száma, akik szerint a homoszexualitás alapvető emberi jog azokéval, akik szerint betegség. Változhatott-e ez az arány a Orbán-kormány nyolc éve alatt

Takács Judit: Pontos adattal nem rendelkezünk, mivel azóta nem történt ilyen kutatás. Azt viszont tudhatjuk az Európai Bizottság égisze alatt 2001 óta működő és kétévente nemzetközi összehasonlító felméréseket végző European Social Survey legutóbbi, 2016-os adatai alapján, hogy Magyarországon az utóbbi években romlott a helyzet: a vizsgált országok közül csak az oroszoknál és a litvánoknál rosszabb a homoszexualitással kapcsolatos kérdések megítélése.

(...)

MN: Jó példa erre, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Csehországban a lakosság mintegy kétharmada támogatja az azonos neműek házasságának engedélyezését. Nálunk mi lehet az oka a visszaesésnek?

TJ: Amikor kormányszinten rendszeresen olyan jelzés érkezik, hogy az átlagtól eltérő embereket ellenségnek kell tekinteni, akkor ennek következményei vannak. Elég könnyen rá lehet venni az embereket arra, hogy a saját életük helyett inkább a másokéval foglalkozzanak, hogy bűnbakot találjanak. Az ilyen demagógiával könnyű szavazatokat szerezni, hiszen semmi mást nem kell csinálni, csak szítani a gyűlöletet.

A teljes interjút a Magyar Narancsban találja, a lapunkat pedig megvásárolhatja az újságárusoknál vagy előfizetheti itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.