Ferenc pápa: mindenkinek el kell ítélnie a soha nem igazolható terrorcselekményeket

  • narancs.hu
  • 2019. április 22.

Lélek

A pápa „lelki és atyai közelségét” fejezte ki Srí Lanka népének.

Ismételten elítélte a Srí Lanka-i robbantásos merényleteket Ferenc pápa a Szent Péter téren húsvét hétfőn délben mondott beszédében, amelyben kijelentette, hogy az embertelen terrorista támadások soha sem igazolhatók – írja az MTI.

Ferenc pápa olasz nyelvű beszédében ismételten "lelki és atyai közelségét" fejezte ki Srí Lanka népének.

Kijelentette, gondolatban közel van a szigetország katolikus egyházát vezető Malcolm Ranjith Patabendige Don bíboroshoz, valamint a terrorista támadások sújtotta Colombo város egyházmegyéjéhez. A pápa azt mondta, imádkozik a számtalan áldozatért és sebesültért.

"Arra kérek mindenkit, ítélje el ezeket a terrorista támadásokat, amelyek embertelenek, és soha nem igazolhatók" - hangsúlyozta Ferenc pápa, aki már húsvét vasárnapi beszédében is kegyetlen erőszaknak nevezte a Srí Lanka-i robbantásos merényleteket.

A húsvét hétfőn délben, a pápai lakosztály Szent Péter térre néző ablakából modott beszédében a katolikus egyházfő arra emlékeztetett, hogy Krisztus feltámadásának örömhírét elsőként a nők vitték hírül, a félelmükben bezárkózott férfiak helyett.

Ferenc pápa hangoztatta: a húsvét azt üzeni, hogy a remény fényének el kell oszlatnia a félelmet és a gyászt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.