Szexuális alapú internetes zsarolás

„Tudjuk a címedet, tudjuk a jelszavad, és tudjuk, milyen pornót nézel"

Lélek

A sextortiont, a szexuális tartalmú netes zsarolást nem minden esetben kell komolyan venni, de a fenyegetés sokszor nagyon is valós. Mitől is kell félnünk, ha meztelen fotónk illetéktelenek kezébe került?

Karácsony előtt netezők tízezreire hozta rá a frászt egy, a postafiókjukba érkező e-mail-üzenet: „Tudjuk a címedet, tudjuk a jelszavad, és tudjuk, milyen pornót nézel.” A nyomaték kedvéért a jelszót meg is adták, mégpedig az üzenet „Tárgy” rovatában, hogy még véletlenül se törölje olvasatlanul a címzett a levelet. A fenyegetés egyszerű volt: ha a megijesztett netező nem fizet, a címlistájában szereplő összes ismerősével megosztják a kedvenc pornóklipjeinek listáját.

A bonyolultabb változat szerint a zsaroló úgymond felvette (a meghekkelt gép kamerájának segítségével) azt is, amint az áldozat pornót néz, és ezt a felvételt is postázza. Az áldozat pedig magyarázkodhat, hogy miért küldözgetnek pizzafutáros vagy ázsiai nagymamás videókat a nevében, vagy hogy mit művel a gépe előtt pornónézés közben.

A rémület adekvát emberi reakció ilyen esetekben, és nyilván erre is utaznak a fenyegetők, de nem biztos, hogy aggódnunk kell. Nem túl nehéz e-mail-címeket és hozzájuk tartozó jelszavakat begyűjteni, számtalan nagy adatszivárgás történt már az interneten, nemrég került ki egy 773 millió címet, jelszót és egyéb személyes adatokat tartalmazó csomag.

Amikor az ember olyan fenyegető levelet kap, amelyben megszégyenítéssel fenyegetik, csak keveseknek jut eszébe hideg fejjel ellenőrizni, hogy valóban az amúgy ismerősnek ható jelszót használtuk-e a kérdéses pornóoldalakon. A rémületet legfeljebb az ússza meg, aki nem rendelkezik ilyen regisztrációkkal, és soha nem néz szexvideókat.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

 

A szexuális tartalmakhoz fűződő zsarolás azonban nem mindig kamu. Egy olyan, viszonylag új bűncselekményfajtáról van szó, amely alatt a hatalommal való visszaélést, a kényszerítést és a zsarolást is lehet érteni. Megpróbáljuk szétszálazni, mitől is kell félni, ha kikerült a kezünkből egy meztelen fotónk.

Átlagéletkor: 15 év

A szexfotós zsarolásról a legtöbb szó a gyermekvédelem kapcsán esik. A gyermekvédelmi szakemberek szerint azonban azzal, hogy a közbeszéd a sextortion szót használja, összemosódik a felnőttek és a gyermekek sérelmére elkövetett bűn. Így viszont olyan kép alakulhat ki, hogy a hatás is hasonló, nem világlik ki, hogy a gyermekek több és más módon sérülhetnek a zsarolás és zaklatás hatására.

Ezzel szemben a megfelelő kifejezés, az Europol szerint a gyermekek online szexuális kényszerítése és zsarolása, s erre az OSEC rövidítést használják. E bűntett tartalmát részletesen is kifejti az EU közös bűnüldöző szervezete, eszerint több, korábban külön kezelt veszély, például a gyermekek becserkészése és a bizalmukba férkőzés (grooming), a kényszerítés és a zsarolás megjelenik benne.

Az Europol által kiadott sextortion-jelentés kitér arra is, hogy a cselekmény célja többnyire az elkövető számára készített videofelvételek, szexuális tartalmú, videós Skype-csevegések kikényszerítése, de nem ritka a személyes találkozó kizsarolása vagy a bántalmazás sem. Ezek, illetve a szégyenérzet a lelki sérüléseken túl akár a gyermekek öngyilkosságához is vezethetnek.

A dokumentum az áldozatok és az elkövetők profilját is megrajzolja. A szexképekre és -videókra hajtó támadók jellemzően férfiak, akik egyedül követik el a bűnt, a megszerzett anyagokat azonban megosztják. Többnyire lányokat próbálnak megkörnyékezni. Nem ritka, hogy modellkedéssel, alakformálással kapcsolatos fórumokon vadásznak önbizalom-hiányos áldozatokra, akiket segítséget ajánlva hálóznak be.

Van azonban egy másik elkövetői típus is, amelyik pénzt próbál kizsarolni a megszerzett anyagokkal. Itt mindkét nembeli elkövetők előfordulhatnak, nemritkán bűnbandák tagjai is, és szívesebben választanak férfi áldozatot. A felmérés alapján a pénzszerzést célzó zsarolás a ritkább – de az is lehet, hogy ezekre az esetekre egyelőre még kevésbé látnak rá.

Az Europol adatai szerint az áldozatok 78 százaléka lány, 16 százaléka fiú, 6 százaléknál pedig nem dönthető el a bejelentés alapján. Az áldozatok átlagéletkora 15 év. Jellemzően sokat neteznek, ezt szülői felügyelet nélkül teszik, illetve a kapcsolatok vagy a technológia terén naivitást tanúsítottak. Emiatt az Europol kiemeli, hogy a prevenció keretében fontos a szűrőszoftverek bevetése, de legalább ekkora súlyt kell helyezni a szülők és gyerekek technológiai oktatására is.

Felnőttek a célkeresztben

A szexuális zsarolás nemcsak a gyermeke­ket érinti, ám ez még kevésbé dokumentált. A Patent Egyesület szerint a hazai jogban nincs különálló tényállása a sextortionnek, a zsarolás és szexuális kényszerítés alatt lehet róla beszélni, vagy lehet személyes adattal való visszaélés, rágalmazás, kiskorú esetében gyermekpornográfia. A bíróság elé kerülő, felnőtteket érintő esetek nem tisztán sextortion-ügyek, más cselekmények is kapcsolódnak hozzájuk: aki zsarol, az személyes adattal is visszaél vagy kényszerít is.

false

 

Fotó: flickr/PPI

 

Az egyesület szerint kiszámíthatatlan, hogy egy-egy ügyben végül milyen vádpontokat fognak felhozni egy sextortiont is tartalmazó esetben. A helyzetet nehezíti, hogy csak szórványosan jelennek meg ezek az ügyek a bíróságon, messze nincs annyi bejelentés, mint amennyire elterjedtek a szexuális bűncselekmények. A korábbi párkapcsolatok során készült szexuális tartalmú, explicit képek kiszivárogtatása, azaz a bosszúpornó sem ritka jelenség, azonban ez alig jelenik meg a hazai bírósági ügyekben.

Az Union Internationale des Avocats nemzetközi ügyvédszervezet jogállamisággal foglalkozó intézetének 2017-es jelentése szerint a magyar törvények 2013-ban szigorodtak a szexuális természetű bűntények terén. A szexuális kizsákmányolást korábban a kizsákmányoláshoz hasonló, kisebb büntetési tétellel rendelkező cselekmények között kezelte a jogrendszer, a jelentés meg is dicséri a hazai szabályozást ennek megváltoztatásáért.

Hozzáteszik viszont, hogy a néhány ismert magyarországi szexuális kizsákmányolási és szexuális erőszak esete nem minősült sextortionnak, mivel zsarolást nem követtek el a vádlottak. Összességében a szervezet szerint a szexuális visszaélések elleni küzdelem problémás Magyarországon. Részben azért, mert az áldozatok nem mernek a hatóságokhoz fordulni a megszégyenülés és a hatóságokba vetett bizalom hiánya miatt.

A bosszúpornó és a sextortion kapcsán is gyakran felmerül, hogy egyáltalán ki fotózza le magát meztelenül. Igen, persze, a meztelen emberábrázolások nagyjából a történelmünkkel egyidősek, és ezek ajándékozása, kiállítása és eladása is komoly hagyománnyal rendelkezik. Egy mai, sextortionre használt fotót, illetve Modigliani 2014-ben 26 millió euróért elkelt Alexandra Dadiani című festményét egy lényeges dolog különbözteti meg (már a művészi kvalitások mellett): a kettő keletkezése közt eltelt időben demokratizálódott és digitálissá vált a képkészítés.

Erre talán csak két szereplő nem jött eddig rá: a telefongyártók és a mobilos operációs rendszerek fejlesztői. Nincs ma olyan készülék, amellyel kényelmesen lehetne rejtett, titkosított fotómappákat kezelni. És nem azért, mert ez egy különösen nehéz feladat lenne.

Deepfake

A „de miért is készült el egyáltalán a zsarolásra használható fotó vagy videó?” kérdését lassan zárójelbe teszi a gépi látással támogatott képszerkesztők elterjedése. A deepfake-nek nevezett algoritmusok már képesek arra, hogy viszonylag meggyőzően montírozzák rá bárkinek a fejét egy pornóklip szereplőjéére, vagy éppen összeállítsanak egy olyan politikusi kijelentést, ami abban a formában nem hangzott el. A módszert kezdetben hírességek álpornófelvételeinek gyártására használták. Gal Gadot, a Wonder Woman sztárja az elsők között volt, akiről akarata és tudta nélkül csináltak ilyen klipet. 
A technológia demokratizálódásával és a szükséges alkatrészek (egy erősebb videokártyáról beszélünk) árának csökkenésével viszont ma már bárki gyárthat egyedi pornóklipeket otthon a sufniban. Mi pedig zárójelbe tehetjük azt az álláspontunkat, hogy csak a saját szemünknek hiszünk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.