Szexuális alapú internetes zsarolás

„Tudjuk a címedet, tudjuk a jelszavad, és tudjuk, milyen pornót nézel"

Lélek

A sextortiont, a szexuális tartalmú netes zsarolást nem minden esetben kell komolyan venni, de a fenyegetés sokszor nagyon is valós. Mitől is kell félnünk, ha meztelen fotónk illetéktelenek kezébe került?

Karácsony előtt netezők tízezreire hozta rá a frászt egy, a postafiókjukba érkező e-mail-üzenet: „Tudjuk a címedet, tudjuk a jelszavad, és tudjuk, milyen pornót nézel.” A nyomaték kedvéért a jelszót meg is adták, mégpedig az üzenet „Tárgy” rovatában, hogy még véletlenül se törölje olvasatlanul a címzett a levelet. A fenyegetés egyszerű volt: ha a megijesztett netező nem fizet, a címlistájában szereplő összes ismerősével megosztják a kedvenc pornóklipjeinek listáját.

A bonyolultabb változat szerint a zsaroló úgymond felvette (a meghekkelt gép kamerájának segítségével) azt is, amint az áldozat pornót néz, és ezt a felvételt is postázza. Az áldozat pedig magyarázkodhat, hogy miért küldözgetnek pizzafutáros vagy ázsiai nagymamás videókat a nevében, vagy hogy mit művel a gépe előtt pornónézés közben.

A rémület adekvát emberi reakció ilyen esetekben, és nyilván erre is utaznak a fenyegetők, de nem biztos, hogy aggódnunk kell. Nem túl nehéz e-mail-címeket és hozzájuk tartozó jelszavakat begyűjteni, számtalan nagy adatszivárgás történt már az interneten, nemrég került ki egy 773 millió címet, jelszót és egyéb személyes adatokat tartalmazó csomag.

Amikor az ember olyan fenyegető levelet kap, amelyben megszégyenítéssel fenyegetik, csak keveseknek jut eszébe hideg fejjel ellenőrizni, hogy valóban az amúgy ismerősnek ható jelszót használtuk-e a kérdéses pornóoldalakon. A rémületet legfeljebb az ússza meg, aki nem rendelkezik ilyen regisztrációkkal, és soha nem néz szexvideókat.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

 

A szexuális tartalmakhoz fűződő zsarolás azonban nem mindig kamu. Egy olyan, viszonylag új bűncselekményfajtáról van szó, amely alatt a hatalommal való visszaélést, a kényszerítést és a zsarolást is lehet érteni. Megpróbáljuk szétszálazni, mitől is kell félni, ha kikerült a kezünkből egy meztelen fotónk.

Átlagéletkor: 15 év

A szexfotós zsarolásról a legtöbb szó a gyermekvédelem kapcsán esik. A gyermekvédelmi szakemberek szerint azonban azzal, hogy a közbeszéd a sextortion szót használja, összemosódik a felnőttek és a gyermekek sérelmére elkövetett bűn. Így viszont olyan kép alakulhat ki, hogy a hatás is hasonló, nem világlik ki, hogy a gyermekek több és más módon sérülhetnek a zsarolás és zaklatás hatására.

Ezzel szemben a megfelelő kifejezés, az Europol szerint a gyermekek online szexuális kényszerítése és zsarolása, s erre az OSEC rövidítést használják. E bűntett tartalmát részletesen is kifejti az EU közös bűnüldöző szervezete, eszerint több, korábban külön kezelt veszély, például a gyermekek becserkészése és a bizalmukba férkőzés (grooming), a kényszerítés és a zsarolás megjelenik benne.

Az Europol által kiadott sextortion-jelentés kitér arra is, hogy a cselekmény célja többnyire az elkövető számára készített videofelvételek, szexuális tartalmú, videós Skype-csevegések kikényszerítése, de nem ritka a személyes találkozó kizsarolása vagy a bántalmazás sem. Ezek, illetve a szégyenérzet a lelki sérüléseken túl akár a gyermekek öngyilkosságához is vezethetnek.

A dokumentum az áldozatok és az elkövetők profilját is megrajzolja. A szexképekre és -videókra hajtó támadók jellemzően férfiak, akik egyedül követik el a bűnt, a megszerzett anyagokat azonban megosztják. Többnyire lányokat próbálnak megkörnyékezni. Nem ritka, hogy modellkedéssel, alakformálással kapcsolatos fórumokon vadásznak önbizalom-hiányos áldozatokra, akiket segítséget ajánlva hálóznak be.

Van azonban egy másik elkövetői típus is, amelyik pénzt próbál kizsarolni a megszerzett anyagokkal. Itt mindkét nembeli elkövetők előfordulhatnak, nemritkán bűnbandák tagjai is, és szívesebben választanak férfi áldozatot. A felmérés alapján a pénzszerzést célzó zsarolás a ritkább – de az is lehet, hogy ezekre az esetekre egyelőre még kevésbé látnak rá.

Az Europol adatai szerint az áldozatok 78 százaléka lány, 16 százaléka fiú, 6 százaléknál pedig nem dönthető el a bejelentés alapján. Az áldozatok átlagéletkora 15 év. Jellemzően sokat neteznek, ezt szülői felügyelet nélkül teszik, illetve a kapcsolatok vagy a technológia terén naivitást tanúsítottak. Emiatt az Europol kiemeli, hogy a prevenció keretében fontos a szűrőszoftverek bevetése, de legalább ekkora súlyt kell helyezni a szülők és gyerekek technológiai oktatására is.

Felnőttek a célkeresztben

A szexuális zsarolás nemcsak a gyermeke­ket érinti, ám ez még kevésbé dokumentált. A Patent Egyesület szerint a hazai jogban nincs különálló tényállása a sextortionnek, a zsarolás és szexuális kényszerítés alatt lehet róla beszélni, vagy lehet személyes adattal való visszaélés, rágalmazás, kiskorú esetében gyermekpornográfia. A bíróság elé kerülő, felnőtteket érintő esetek nem tisztán sextortion-ügyek, más cselekmények is kapcsolódnak hozzájuk: aki zsarol, az személyes adattal is visszaél vagy kényszerít is.

false

 

Fotó: flickr/PPI

 

Az egyesület szerint kiszámíthatatlan, hogy egy-egy ügyben végül milyen vádpontokat fognak felhozni egy sextortiont is tartalmazó esetben. A helyzetet nehezíti, hogy csak szórványosan jelennek meg ezek az ügyek a bíróságon, messze nincs annyi bejelentés, mint amennyire elterjedtek a szexuális bűncselekmények. A korábbi párkapcsolatok során készült szexuális tartalmú, explicit képek kiszivárogtatása, azaz a bosszúpornó sem ritka jelenség, azonban ez alig jelenik meg a hazai bírósági ügyekben.

Az Union Internationale des Avocats nemzetközi ügyvédszervezet jogállamisággal foglalkozó intézetének 2017-es jelentése szerint a magyar törvények 2013-ban szigorodtak a szexuális természetű bűntények terén. A szexuális kizsákmányolást korábban a kizsákmányoláshoz hasonló, kisebb büntetési tétellel rendelkező cselekmények között kezelte a jogrendszer, a jelentés meg is dicséri a hazai szabályozást ennek megváltoztatásáért.

Hozzáteszik viszont, hogy a néhány ismert magyarországi szexuális kizsákmányolási és szexuális erőszak esete nem minősült sextortionnak, mivel zsarolást nem követtek el a vádlottak. Összességében a szervezet szerint a szexuális visszaélések elleni küzdelem problémás Magyarországon. Részben azért, mert az áldozatok nem mernek a hatóságokhoz fordulni a megszégyenülés és a hatóságokba vetett bizalom hiánya miatt.

A bosszúpornó és a sextortion kapcsán is gyakran felmerül, hogy egyáltalán ki fotózza le magát meztelenül. Igen, persze, a meztelen emberábrázolások nagyjából a történelmünkkel egyidősek, és ezek ajándékozása, kiállítása és eladása is komoly hagyománnyal rendelkezik. Egy mai, sextortionre használt fotót, illetve Modigliani 2014-ben 26 millió euróért elkelt Alexandra Dadiani című festményét egy lényeges dolog különbözteti meg (már a művészi kvalitások mellett): a kettő keletkezése közt eltelt időben demokratizálódott és digitálissá vált a képkészítés.

Erre talán csak két szereplő nem jött eddig rá: a telefongyártók és a mobilos operációs rendszerek fejlesztői. Nincs ma olyan készülék, amellyel kényelmesen lehetne rejtett, titkosított fotómappákat kezelni. És nem azért, mert ez egy különösen nehéz feladat lenne.

Deepfake

A „de miért is készült el egyáltalán a zsarolásra használható fotó vagy videó?” kérdését lassan zárójelbe teszi a gépi látással támogatott képszerkesztők elterjedése. A deepfake-nek nevezett algoritmusok már képesek arra, hogy viszonylag meggyőzően montírozzák rá bárkinek a fejét egy pornóklip szereplőjéére, vagy éppen összeállítsanak egy olyan politikusi kijelentést, ami abban a formában nem hangzott el. A módszert kezdetben hírességek álpornófelvételeinek gyártására használták. Gal Gadot, a Wonder Woman sztárja az elsők között volt, akiről akarata és tudta nélkül csináltak ilyen klipet. 
A technológia demokratizálódásával és a szükséges alkatrészek (egy erősebb videokártyáról beszélünk) árának csökkenésével viszont ma már bárki gyárthat egyedi pornóklipeket otthon a sufniban. Mi pedig zárójelbe tehetjük azt az álláspontunkat, hogy csak a saját szemünknek hiszünk.

Neked ajánljuk