Beer Miklós reméli egyre több őrülten megszállott pap lesz, aki mer nyitni cigány testvéreink felé

  • narancs.hu
  • 2019. április 20.

Lélek

A váci megyéspüspök szerint a templomoknál Jézusnak fontosabbak az emberek.

Beer Miklós az ATV Egyenes beszéd című műsorában megdöbbentőnek, megrázónak és gondolatébresztőnek nevezte, hogy épp Húsvét előtt égett le a Notre-Dame. Ugyanakkor a váci megyéspüspök szerint ettől azért még nem kell apokaliptikus értelmet keresni.

Beernek a tűzvész után először az az evangéliumi jelenet jutott eszébe, amikor Jézus megsiratta a jeruzsálemi templom pusztulását, ami aztán 40 évvel később valóban bekövetkezett. A másik gondolata az volt, hogy Húsvét a feltámadás ünnepe. A Notre-Dame arra is emlékeztette, hogy „nincs itt maradandó városunk”, nem ez az örök lakóhelyünk.

A püspök harmadik gondolata az volt, hogy bármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség, "nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek".

Beer szerint érdemes átgondolni, mi az az életünkben, ami igazán fontos. A kőtemplomot tiszteljük művészeti értékéért, de az igazi érték az ember – tette hozzá.

Fontosnak és nagy értéknek nevezte a templomokat, de hangsúlyozta, a kereszténység eredeti értelmében az emberi kapcsolatok, az erkölcsi értékek, a nevelés, a jövőről való gondolkodás fontosabb.

Az idei Húsvét legfontosabb üzenetének Beer püspök azt tartja, hogy felszabadult örömmel forduljanak az emberek egymáshoz.

A püspök az oktatásról szólva elmondta, fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok segítését. Emlékeztetett, hogy a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg ez volt, ám az évszázadok alatt ezek elitiskolákká váltak.

Beer szerint föl kéne ébredni, vissza kellene térnie az egyházi iskoláknak az eredeti szándékhoz. A megyéspüspök szerint a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítani, a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.

A jelenlegi oktatási szemlélet fő oka a püspök szerint, hogy az egyház hívei elvárásainak akar megfelelni az elitképzéssel. Véleménye szerint az egyházak tagjainak ki kellene lépniük a komfortzónájukból. Mint mondta, reméli, hogy egyre több „őrülten megszállott” pap lesz, aki „mer nyitni cigány testvéreink felé”.

Kemény szavak egy katolikus püspöktől: szívtelen a társadalmunk - vita a hajléktalanságról

Beer Miklós megdöbbentő vallomást tett egyházáról a hajléktalantörvényről szóló beszélgetésen Ferge Zsuzsa és Iványi Gábor társaságában. „Öreg püspökként én már jártathatom a számat. Majd csak megtalálják az utódom... Fájó, amit mondani fogok, de eszünkbe sem jut a hajléktalanság kérdésére megoldást keresni."

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.