Zöldkarácsony

"Isten nem pazarol"

  • Linder Bálint
  • 2008. december 11.

Lélek

Legegyszerűbb volna az egészről tüntetően megfeledkezni. De akkor ki mutatna példát a bizonytalankodóknak a legnehezebb zöldfeladat idején?

Karácsonykor köztudottan a mindent maga alá gyűrő mohóság és pazarlás ül ünnepet, a boltok után a hulladéklerakók is megtelnek. A britek négyezer-kétszáz tonna alufóliát használnak el a

tízmillió pulyka

kisütéséhez, minden egyes import szárnyas utaztatásával négy és fél kilogramm szén-dioxid jut a légkörbe. Az üdvözlőlapok teljes körű visszagyűjtésével a szigetországban évente háromszázezer fa életét lehetne megkímélni, százhuszonötezer tonna műanyag csomagolás megy veszendőbe, és csak minden századik elem végzi szelektív gyűjtőben. Az amerikaiak által az ajándékok felcicomázására használt szalagok másfélszer érik körbe a Földet. "Lassan meg is fojtják" - keseregnek a környezetvédők.

"Isten nem pazarol" - szögezte le még januárban a Youtube-on publikált újévi zöldköszöntőjében a canterburyi érsek. Erzsébet királynő már tavalyi karácsonyi üzenetében bátran rápirított a fogyasztói társadalomra. Idén novemberben a német környezetvédelmi miniszter országos felvilágosító kampányba kezdett, hogy a polgárok alacsony energiaigényű ajándékokat vásároljanak. Itthon az ünnepi szemléletformálással főleg a civilek foglalkoznak, pedig válság ide vagy oda, idén is százezrek térnek majd haza fölösleges áruk garmadájával. Elvakult módon kifogástalan használati tárgyakat nyugdíjazunk, csomagolóanyagokkal etetjük az égetőket, és az ünnepi trakta jó része is a kukában landol. A Hulladék Munkaszövetség és a Tudatos Vásárlók Egyesülete a hagyományos november végi Ne vásárolj semmit! napon próbálta jobb belátásra téríteni a Váci utcában üveges szemmel vásárló járókelőket. Mérsékelt sikerrel, holott a vásárlási láz nem csak a bolygóra veszélyes - a leértékelések miatt tolongó emberek már az amerikai szezon első napján halálra tapostak egy szerencsétlen áruházi alkalmazottat.

Zöldkarácsonyozóként a leghelyesebb, ha már a rajtnál behúzzuk a vészféket. Miért terhelnénk a Földet, idegeinket és pénztárcánkat azzal, hogy mindenkinek ajándékot veszünk? Hát a karácsony nem a meglepetésről szól? Vegyük elő bátran baráti, családi körben is a munkahelyi kollektívákban gyakran használt kalapos megoldást, és mindenki húzzon egyet a bedobált nevekből, így sokkal több időnk lesz a megfelelő ajándék kiválasztására. Az egyes családtagok, ismerősök vásárlóereje jelentős különbséget mutathat, ezért akkor járunk el helyesen, ha limitáljuk az elkölthető összeget és így a környezetterhelést is. Az adatot a zöldajándékozás alapelveivel együtt juttassuk el az érintettekhez.

Ötleteléskor egyáltalán nem muszáj a tárgyak világában leragadnunk. Egy kis energiaigényű kamaradarabra vásárolt színházjegy két buszjeggyel igazán szép ajándék, ahogy a fürdőjegy, BKV-bérlet, a komposztáló tanfolyam, gyerekfelügyelet vagy masszázs felajánlása is biztos siker. Ha ragaszkodunk a tárgyakhoz, kiindulópontunk legyen a bolhapiac, a turkáló, a régiségbolt, a könyves vagy zenei antikvárium - a használt árut minden felvilágosult ember szívesen fogadja. Sokan még ódzkodnak attól, hogy a megunt, ki sem bontott ajándékokat továbbadják, ami a kimerülő földi erőforrások fényében nevetséges képmutatás.

Ajándékozzunk el bármit

nyugodt szívvel, akár annak is, akitől kaptuk, ha pedig az illető érzékenykedni kezd, itt az ideje, hogy egy fair trade tea mellett végre szembesítsük a valósággal. Sőt, még az ünnep előtt kezdeményezzünk munkahelyen, nagycsaládi körben "Újévi Cserebere Bulit", hogy a félresikerült ajándékok ne a kukában végezzék. Biztos nem fognak ilyen sorsra jutni a már itthon is kapható, újrahasznosított anyagokból készült mutatós divatcikkek, nézzünk körül például a Balkán Tangó háza táján. Helyi kézművesportékát venni szociálisan is érzékeny dolog, irány tehát a WAMP (a Gödörben december 14-én és 21-én). Ha gyarmatárura fáj a fogunk, hajtsunk fel etikus termékeket a Merlin Színház Gambia fair trade vásárában (december 23-ig, mindennap 12-től 20 óráig). A karitatív célú karácsonyi vásárok közül felkereshetjük a Zöld Zebra Állat- és Természetvédő Egyesület menhelysegítő vásárát (Ferencvárosi Művelődési Központ, december 13.; Fővárosi Művelődési Ház, december 14.).

Bárhol kötünk ki, mindig vizsgáljuk meg alaposan a kiszemelt termék környezeti jellemzőit, összetételét, alapanyagát, csomagolását - ehhez 12 pontba foglalt útmutatót kapunk a tudatosvasarlo.hu weboldalon. Ugyanitt felmérhetjük azt is, hogy az ajándékba szánt mobiltelefon szolgáltatója miként teljesít a környezeti és társadalmi hatás alapján felállított Cégmérce rangsorában. Ha igazi zöldajándékot adnánk, vegyünk inkább egy kecses komposztkeretet, fonott vesszőkosarat, tartós vászon bevásárlószatyrot vagy napelemes számológépet, bioélelmiszert, madáretetőt és odút, de a kertészeti utalványnak, foszfátmentes tisztítószernek is nyilván örül az egész család. A kereskedők ilyentájt végképp nem spórolnak a szatyrokkal, ezért mindig legyen nálunk néhány saját, akit netán zavar, hogy bolti szarkának nézik, a többi üzletből származó számlákat rögzítse ruhacsipesszel a zacskón. Amennyiben elektronikai cikket vennénk, tartsuk szem előtt, hogy egyetlen hibás döntéssel egész háztartásunk energiamérlegét boríthatjuk. Csakis tanúsítvánnyal együtt árult takarékos szerkezetben gondolkodjunk, és az eladótól tüntetően tölthető elemeket kérjünk.

Aki igazán ki akar tenni magáért, egy métert sem utazik, és vesz szeretteinek egy tevét. A világ egyik legnagyobb segélyszervezete, az Oxfam webes katalógusából saját pénzünkből, de szeretteink nevében rengeteg dolgot - tehenet, kecskepárt, angolvécét, iskolaszéket, de ügyvédet és tanári fizetést is - ajándékozhatunk harmadik világbéli közösségeknek. Egy igazoló szelvény a háziállatról vagy szaniteráruról készült fotóval kiegészítve mindig kedves látvány a fa alatt.

A karácsonyfa is komoly dilemmát okozhat. Akinek a kertjében nincs fenyő, ültessen egyet. Akinek van, park, erdő mellett lakik, annak semmi oka rá, hogy szentestén családjával a növény négy fal között kornyadozzon. A műfa valóban megőrzi a leveleit, minőségtől függően évekig használható, de ronda, kőolaj alapú műanyagból készül, és beutazza a fél világot, mire Kínából a nagyszobába ér. Ráadásul nem visszaforgatható, így vagy lerakóban, vagy szemétégetőben végzi. Akárcsak az itthoni faültetvényeken évente kivágott mintegy két és fél millió fenyő, amelyek húsz százaléka gazdára se talál. A fák növekedésük közben élőhelyül szolgálnak, szén-dioxidot kötnek meg, viszont a fenyő tájidegen, ezért botanikusok szerint csak városba való, a monokultúra pedig nem tesz jót a termőföldnek. A gyökerével együtt árult fenyőt egyszer lehet újra elültetni, és kizárólag akkor, ha a növény fűtetlen, de nem fagyos helyiségben zsilipel ünnep előtt és egy kicsit utána is. Az ültetést beszéljük meg jó előre egy iskola, óvoda vagy kórház üzemeltetőjével, domesztikált karácsonyfánkat ne engedjük vissza a vadonba. Az Oázis kertészeti lánc üzleteiben országszerte lehet visszaváltható karácsonyfát kapni, amit a cég a szezon után értékesít (mi az ár felét kapjuk vissza). A módszert egyes zöldek viszont azzal kritizálják, hogy ebből a fajtából a földlabdacs miatt a teherautón kevesebb fér el, így nagyobb a CO2-kibocsátás. A legbiztosabb az, ha megfelelő helyettesítésről gondoskodunk. A szobafenyő is kiváló hangulatot teremt, díszítsük könnyű szalma- vagy papírdíszekkel. Akinek nem elég egy fenyőág vagy ebből font koszorú, süssön mézeskalács, kuglóf- vagy tortafenyőt, ha jó a recept, nem marad hulladék. A fali fenyő egyszerű zöld filcanyagból kivágott alakzat, a 3D-s fenyő szintén filcből készül, de rongyokkal és faforgáccsal töltik ki. Pillanatok alatt gyárthatunk árnyékfenyőt vékony drótból, amit egy lécre rögzítünk. A talp végére helyezett gyertya a drótfa árnyékát a falra vetíti, a kép mérete a gyertya mozgatásával állítható. A Humusz honlapján még számos ötletet találunk, de a félretett pénzt egy nagyszerű gesztussal a hazai természetközeli erdőgazdálkodás támogatására vagy egy esőerdő újratelepítési programjának megsegítésére is fordíthatjuk.

A lakás és a fenyő szépítésére válasszunk természetes anyagokból (textil, vessző, gyékény, agyag, üveg, papír, szárított virág, termés) készült díszeket. A díszkivilágítás lehet LED-es, ami drágább, de tartósabb, kevesebbet fogyaszt, és nem forrósodik fel. A többi villanykörte jóval többet fogyaszt, lepjük meg a családot azzal, hogy amíg ők a várost járják, mi az összeset takarékos izzóra cseréljük. A csomagolásnál nyugodtan szabadjára engedhetjük fantáziánkat, az egyetlen megkötés, hogy minél kevesebb, minél tartósabb anyagot használjunk, az épen maradt részeket

tegyük el jövőre

Ajándékunkat bugyolálhatjuk kiolvasott Magyar Narancsba vagy színes magazinokba, masnival, cipőfűzővel átkötött textilkendőbe, szövetdarabokba. Egy filctollal, néhány matricával könnyen feljavíthatjuk a közértes papírzacskót is, az organikus borokat egy elnyűtt flaneling, pizsama csíkjaiba öltöztethetjük. Készíthetünk maradék anyagokból tornazsákok mintájára ünnepi zsákot vagy régi cipősdobozból vízfesték, lejárt naptár, kivágott képek segítségével díszdobozt. Kisebb holmik egy régi VHS- vagy audiokazetta tokjában is elférnek. Ha sálat ajándékozunk, az egyben csomagolóanyagként is megállja a helyét. Amikor a meglepetések nem a fa alá kerülnek, hanem úgy kell megkeresni a lakásban, tekintsük a szekrényt, fiókot csomagolásnak. Törékeny dolgok védőborítása nemcsak műanyag buborékokból, hanem hámozatlan mogyoróból, régi párna tollaiból, sőt üreges száraztésztából is készülhet. Ha hagyományos csomagolópapírra vágyunk, kerüljük a csillogós alumíniumot, ott az újrapapír.

Nagy-Britanniában ilyentájt egymilliárd (!) üdvözlőlapot adnak postára, pedig az elektronikus képeslap a legkevesebb, amivel Földanyának karácsonykor kedveskedhetünk. Internetet nem használó rokonok részére gyártsunk magunk karácsonyi lapot: a használt papírra ragasszunk egy fotót a német zöldek kongresszusáról vagy egy nehezen gyógyuló tájsebről, aztán néhány kedves, témába vágó sor, és az eredmény már mehet is a borítékba. A szemléletformálás megbízható eszköze, ha házi versenyt írunk ki a Csendes éj szövegének zöldszempontú átdolgozására, a legjobban sikerült pályaművet énekeljük együtt a fa alatt. Az asztali köszöntőbe feltétlenül szőjünk egy találó idézetet az ökológiai közgazdaságtan tárgyköréből. Az ünnepi vacsora tartalmazzon minél több idény- és tájjellegű alapanyagot, nagyobb vendégsereget se szomorítsunk műanyag evőeszközökkel. A zöldcsalád zöldünnepi aktivitást talál, másnapi közös sétánk során kívánjunk együtt boldog karácsonyt a minket éltető természetnek is. Vigyünk magunkkal távcsövet, ilyenkor kis szerencsével a madarak mellett olyan fajankókat is megfigyelhetünk, akik az ünnepi nyugalmat illegális szemétlerakásra használnák fel. Miután feljelentettük őket, hazafelé elkezdhetünk azon gondolkodni, miként reformáljuk meg a vészesen közeledő szilvesztert.

Neked ajánljuk