118-an szenvedtek fagyhalált január végéig Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2022. február 7.

Lokál

A Magyar Szociális Fórum tette közzé az adatot vasárnap.

2021 október eleje és 2022. január vége között huszonkilenccel többen haltak meg, mint egy évvel azelőtt. Ez 33 százalékos növekedést jelent – jegyezte meg az MSZF.

Az áldozatok többsége továbbra is magányos, idős, legyengült szervezetű emberekből került ki. Túlnyomó többségükben fűtetlen lakásokban hűlnek ki végzetesen. A Szociális Fórum felhívta a figyelmet arra, hogy a tömeges életvesztés olyan időszakban következett be, amikor emelték a nyugdíjakat. Ez arra utal, hogy a csekély emelés önmagában nem gyakorolt jótékony hatást a magukra maradt idős emberek élethelyzetére.

Az MSZF a közvetlen törődés hiányában látja az életvesztés fő okát. A szociális háló szétziláltságára, az utóbbit pedig a politikai akarat hiányára vezeti vissza.

„Az emberjogi szervezet tisztelettel adózik elhunyt embertársaink emlékének, és bízik benne, hogy lesz még olyan rendszer Magyarországon, amelyikben a társadalmi gondoskodás eredményeként senki sem szenvedhet fagyhalált” – áll az MSZF közleményében.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.