130 év után végre építési engedélyt kapott a Sagrada Familia

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. június 8.

Lokál

Ezzel véget ért egy "történelmi anomália".

A barcelonai önkormányzat kiadta a Sagrada Familia bazilika építési engedélyét több mint 130 évvel a munkálatok kezdete után – jelentette be Janet Sanz városfejlesztésért felelős polgármester-helyettes.

A politikus hangsúlyozta: ezzel véget ért egy "történelmi anomália", a templom pedig legalizálta helyzetét.

Az építésért felelős alapítvány 4,6 millió eurót (1,4 milliárd forint) fizetett az engedélyét, amely tartalmazza az építési adót és az illetéket is.

A kiadott dokumentumban az önkormányzat 172 méterben maximálta az épület magasságát és 41 ezer négyzetméterben összterületét.

Barcelona városa és az illetékes egyházi alapítvány két évig tartó tárgyalás után tavaly októberben jutott megállapodásra a helyzet rendezéséről.
Eszerint az építtető az engedély költségén felül tíz év alatt 36 millió eurót (több mint 11,5 milliárd forint) fizet a városnak.

A korábbi tervek szerint ebből 22 millió eurót fordítana a város a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére, 7 millió euróból közvetlen föld alatti összeköttetést teremtenének a metró és a bazilika között. Négymillió eurót költenének városfejlesztésre a Sagrada Familia közvetlen környezetében, és tíz év alatt mintegy hárommillió eurót a környék takarítására, rendben tartására.

Az épület alapkövét 1882-ben fektették le, Antonio Gaudí építész egy év múlva vette át a munkálatokat, amelyeknek a megszállottjává vált. Mindent újra és újra áttervezett, 1910-től pedig felhagyott egyéb munkáival, életét teljességgel a Sagrada Familiának szentelte.
Az építkezésen remeteként élt, maga gyűjtött a költségekre egészen 1926. június 10-én bekövetkezett haláláig. Ám ekkor az épületnek még csak a negyede, egy torony és a keleti homlokzat volt kész.

Az azóta is épülő, időközben XVI. Benedek pápa által felszentelt bazilika befejezését 2026-ra, Antonio Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik.

A Sagrada Familia évi 4,5 millió látogatójával a legnépszerűbb műemlék Spanyolországban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.