A svájciak többsége megszavazta az arcot eltakaró ruhadarab viselésének tilalmát

  • narancs.hu
  • 2021. március 7.

Lokál

Beleírhatják az alkotmányba is

Bekerülhet a svájci alkotmányba, hogy nyilvános helyen, üzletekben és vendéglátóhelyeken tilos az arcot eltakaró ruhadarab viselése, miután vasárnap a svájci választópolgárok többsége támogatta az erre vonatkozó javaslatot.

 A burka és a nikáb viselésének tilalmát a választók 52 százaléka támogatta a vasárnap tartott népszavazáson.

A javaslat szövege nem említ vallásos ruhadarabot, így elvben az arcukat eltakaró futballhuligánokra is vonatkozik.

A javaslatot ugyanaz a jobboldali, iszlámellenes csoport terjesztette elő, amely 2009-ben a minaretépítést is népszavazás útján tiltatta be Svájcban.

A javaslat bírálói szerint a szervezet pusztán iszlámellenes érzelmeket akar felkorbácsolni és muszlimellenes idegengyűlöletet hirdet, és azt mondják, hogy egy szabad társadalomban nem lenne szabad ilyen öltözködési előírásokat bevezetni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben úgy ítélte meg, hogy az ilyen korlátozások nem sértik sem a vallásgyakorlás, sem az önkifejezés szabadságát.

2018-ban Svájc lakosságának 5,8 százaléka vallotta magát muszlimnak. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.