Mi kell ahhoz, hogy a kormány komolyan vegye a járványkezelést?

Publicisztika

Miért nem rendelik el a zárt térben kötelező maszkviselést? Miért nem kötik védettségi igazolványhoz a közösségi terek, intézmények látogatását?

Az ember csak várja, várja, hogy a miniszterelnök hátha bejelent valami észszerű intézkedést az egyre intenzívebb negyedik hullám megfékezésére, vagy valamelyik kormányinfón elhangzik valami, de úgy tűnik, Orbán Viktor és a kormány ingerküszöbét nem érik el a folyamatosan rosszabbodó adatok. A hétvégi, összesített számok szerint három nap alatt 17 834  új fertőzöttet igazoltak, közel négyezren vannak kórházban, 434-en lélegeztetőgépen. A koronavírus miatt 214-en haltak meg a hétvégén. Kedden 4500 új fertőzöttről és 123 elhunytról szóltak a hírek.

"Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri." Ezt még 2020. szeptember 4-én mondta Orbán a rádióban. Hét hónappal később, idén március végén egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy a győzelem kapujában állunk. Ez az eszelős kijelentése volt az a pont, amikor nyilvánvalóvá vált, nem érdekli már a halálos áldozatok száma. Orbán érzékelhetően elengedte, mennyi a fertőzött és a halott – írtuk akkor.

Mindezt azért érdemes felidézni, mert a mostani "védekezést" is ez határozza meg.

A kormányfő valószínűleg "beárazta", hogy a járvány elszabadulása politikailag nem érinti hátrányosan;

a több mint 31 ezer halott, a – tavaszi adatok alapján – lakosságarányosan globálisan legtöbb halálozás (amiben most is nagyon rosszul áll Magyarország) feltehetően nem zavarja annyira, mint ha kikap a Felcsút, vagy a magyar válogatott. Ennek és csak ennek fényében válik érthetővé, miért nincs ma járvány elleni védekezés Magyarországon.

Senki sem sírja vissza az esti 8 órás kijárási tilalmat, az üzletek bezárását, a közösségi élet teljes és a gazdaság részleges leállását. Sokkal kisebb horderejű, ugyanakkor a koronavírus-járvány terjedését, ezzel együtt a fertőzöttek számának emelkedését lassító intézkedéseket viszont réges-rég be lehetett volna vezetni.  

Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a tömegközlekedésben kötelező a maszkhasználat, a munkáltatók megszabhatják, elrendelik-e alkalmazottaik számára a kötelező oltást, bizonyos rendezvényekre (sportesemények, koncertek) csak védettségi igazolvány felmutatásával lehet bemenni, valamint a kórházakban látogatási tilalmat vezettek be. Ennyiben merülnek ki a kormányzati korlátozó intézkedések napi, adott esetben hatezresnél magasabb esetszám mellett. 

A valóság tagadása folyik, ami a Fidesz politikájának szerves része.

Mintha nem lenne járvány, vagy nem lennének ugyanolyan rosszak a mutatók, mint egy éve, vagy tavasszal.

"Semmilyen védelmi intézkedés nem véd meg, csak az oltás" – ismételte el sokadszorra álláspontját a miniszterelnök ezúttal múlt péntek reggeli, szokásos rádióműsorában. Az olyan védelmi intézkedések, mint a maszkhasználat, csak lassítják a vírus terjedését, de nem védenek meg, tette hozzá. Holott éppen arról van szó, hogy a maszkviselés relativizálása helyett be kellett volna vezetni a zárt terekben kötelező maszkviselést. Ez az intézkedés volumenét tekintve össze sem hasonlítható a tavaly ilyenkori (akkor is késve bevezetett) drasztikus szabályokkal, mégis sokat segítene a járvány intenzitásának visszafogásában. Mi másért javasolná, kérné a Magyar Orvosi Kamara, az Akadémia elnöksége és egy csomó szakember

A másik, egyes országok által alkalmazott, a járvány lassítását, megfékezését célzó módszer az oltottsághoz és a védettségi igazolványhoz köthető. Ausztriában csak beoltott vagy gyógyult személyek mehetnek éttermekbe, szépség- és masszázsszalonokba, fitnesz- és sporttermekbe, szállodákba, moziba, színházba. Szászországban az oltatlanok nem mehetnek vendéglőbe, moziba, szórakozóhelyre, könyvtárba, múzeumba. Lettországban a munkaadók elbocsáthatják azokat a dolgozóikat, akik a kötelezettség ellenére sem hajlandóak beoltatni magukat a koronavírus ellen. Itt érdemes megjegyezni: a miniszterelnök sajnálkozik, hogy a kormány nem tud több embert meggyőzni az oltásról. A sokáig laboratóriumnak tekintett Ausztriában viszont az történt, hogy az oltatlanokra vonatkozó szigorító intézkedések pénteki bejelentése után a hét végén hosszú sorok alakultak ki az oltóhelyeknél. Vagyis rögtön nagyobb lett az oltási hajlandóság.

Mind a maszkhasználat kiterjesztése, mind a védettségi igazolványhoz és az oltottsághoz köthető külföldi példák azt mutatják, igenis lenne eszköz a kormány kezében a járvány megfelelő kezelésére.

Ha a kormány azért nem lép, mert a népszerűségvesztéstől tart, hogyha bevezeti a közösségi élet színtereinek védettségi igazolvánnyal történő látogathatóságát, szintén nem magyarázat. Ez volt ugyanis a szabály májusban. Akkor miért lehetett alkalmazni, jelenleg miért nem?

Ami most van, minden, csak nem komoly, szakszerű és átgondolt járványvédekezés. Nemcsak a gyorsan romló mutatókban, a be nem vezetett intézkedésekben nyilvánul meg, hanem a járványügyi adatok szisztematikus eltitkolásában, elhazudásában, a nyilvánosság kizárásában, a nem-tájékoztatásban, a szakemberek véleményének elutasításában, megkérdőjelezésében. (Hacsak nem Müller Cecíliának vagy Merkely Bélának hívják azt a "szakembert".) Mindez felveti a kormány és személyesen Orbán Viktor felelősségét. És van itt még valami, ami jóllehet sokkal inkább politikai kérdés, mégsem lehet elmenni mellette szó nélkül.

Riasztó, ahogy az ellenzék nem, vagy alig reagál e problémára. Az némiképpen érthető, hogy az előválasztás hetei, hónapjai alatt nem erre fókuszáltak a pártok (bár éppenséggel erről is beszélhettek volna), arra azonban nincs magyarázat, hogy azóta miért nem tartják napirenden a kormány felelőtlen járványkezelését. Nincs egy sajtótájékoztató, egy parlamenti felszólalás ellenzéki részről, ami azt firtatná: hogy jutottunk ismét odáig, hogy elszabadult a járvány, miért nem hozza meg a kabinet a szükséges intézkedéseket. Egyetlen ellenzéki politikus sem kérdezi meg, hogy

mi is a helyzet a halálos áldozatok számával, miniszterelnök úr?

Bosszantó, ahogy az ellenzék elhanyagolja a példamutatást is. Miért nem lehet azt mondani, hogy ha már a kormány nem törődik vele, legalább mi hívjuk fel a figyelmet arra, hogy zárt térben viseljünk maszkot? Hogy ne a kormány hazugságaira figyeljünk, hanem egymásra, hogy viselkedjünk felelősen, tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat, és a szakemberek, szakmai testületek tanácsait kövessük, ne Orbán Viktorét? Senki ne mondja, hogy a választóik körében népszerűtlen, politikailag kockázatos dolgok lennének ezek az ellenzéki pártok számára.

Alig van pár jó példa. Az MSZP-s Ujhelyi István hetek óta próbálja kideríteni a kórházban lévők oltottsági mutatóit. Karácsony Gergely elrendelte a kötelező maszhasználatot a fővárosi fenntartású intézményekben, és a kötelező beltéri maszkhasználat bevezetésére szólította fel a kormányt. Néhány ellenzéki polgármester próbálja megtudakolni a helyi átoltottsági, fertőzöttségi adatokat, kevés sikerrel. 

Valamennyiüket a kormány, vagy kormányzati intézmények, hivatalok gátolják az információszerzésben. A totálisan inkompetens Müller Cecília hivatala, kormányhivatalok, minisztériumok, kórházi főigazgatóság. Azok a szervek, intézmények, amelyeknek a működése ugyanoda vezet, ahova Orbán Viktor kormányáé: a kudarcot vallott, eredménytelen járványkezeléshez.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.