Szigetelőszalagból emlékmű – művészek a hajléktalanok mellett

Lokál

Különböző fekvő pozíciókba merevedett, a helyszínelős sorozatokból jól ismert hullakörvonalak borították az V. kerületi József Attila utca árkádsorainak aszfaltját. Nem egy filmforgatás díszletelemeit felejtették ott, de (szerencsére) tömeges haláleset sem történt a belvárosban.

Csupán tíz művész – fehér szigetelőszalaggal a kezében – úgy gondolta, tesz valamit a hajléktalanok helyzetének kriminalizálása ellen egy csendes, figyelemfelkeltő akcióval. A törvény megszavazásának napján, szeptember 30-án a holttestkörvonalakat ragasztó alkotók, ha csak néhány perc erejéig, de maguk is átélhették a hajléktalanok helyzetét. A teljes neve elhallgatását kérő ötletgazdát, F. I.-t a törvény életbe lépése után kérdeztük arról, miért gondolja úgy, hogy „a köztér mindenkié, a hajléktalanokat onnan kitiltani bűntény”.

magyarnarancs.hu: A Tetthely mint köztéri, vizuális figyelemfelkeltő akció a kormány hajléktalanpolitikája miatt született. Miért ezt a módját választottad a véleményalkotásnak?

FI: Művész vagyok, és gyakran alkotok utcára. Szeretem ezt a terepet, a méretei miatt régimódi alkotásnak számít, miközben nagyon provokatív, hiszen annyira kivédhetetlenül ott van mindenki szeme előtt.

false

 

Fotók: Nagy Balázs és Füsun Ipek

magyarnarancs.hu: És miért tartod fontosnak a hajléktalanpolitikát?

FI: Szerintem jelenleg Magyarországon nagyon teátrális a politikai élet, és a hajléktalanok ebben a játékvilágban olyan mellékszereplők, akik állandó, nyomasztó jelenlétükkel keltenek hangulatot a színpadon. Ha ezt a rendszerünk hibáival való mindennapi szembesülést sem vagyunk képesek elviselni – azért, hogy embereket jobb körülmények között tudhassunk –, akkor a hajléktalanpolitika már sokkal messzebbre mutat magánál.

magyarnarancs.hu: Hogyan zajlott ez a gerillaakciónak is nevezhető esemény?

FI: Nagyon egyszerűen: megbeszéltük, odamentünk, és elkezdődött a munka, ami a szokásosnál is relaxáltabban zajlott. Nekem nem volt párom, akit körberajzolhattam volna, de – szerencsére – egy hajléktalan fiatalember vállalta a kieső művész szerepét, úgyhogy ez a felmerülő gond is elhárult.

false

magyarnarancs.hu: Kik voltak a résztvevők?

FI: Művészek.

magyarnarancs.hu: Volt jelentősége a helyszínnek?

FI: Hogyne, a József Attila utcában ez az árkádsor a párjával együtt egy nagyon forgalmas útszakasz része; arra megy át a biciklisták útja, és sok a gyalogos is. Az első épületben boltsor működik, így érthető a panasz az ott éjszakázó hajléktalanokra. A rakparthoz közelebb eső árkádsor alatt viszont évek óta nem működik semmi, a szép boltsor ablakai mind be vannak plakátozva, ott senkit sem zavartak a fedél nélküliek. Három hete azonban innen is elűzték őket. Most tiszta és félelmetesen halott az egész árkádsor. Megláttam, és egyértelmű volt, hogy ez lesz a helyszín.

magyarnarancs.hu: Mi volt a legfőbb cél?

FI: Elgondolkodtató figyelemfelkeltés – de igazából én emlékművet állítok folyton, csak néha szigetelőszalagból.

Az akcióról készült teljes galéria itt nézhető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.