Szigetelőszalagból emlékmű – művészek a hajléktalanok mellett

Különböző fekvő pozíciókba merevedett, a helyszínelős sorozatokból jól ismert hullakörvonalak borították az V. kerületi József Attila utca árkádsorainak aszfaltját. Nem egy filmforgatás díszletelemeit felejtették ott, de (szerencsére) tömeges haláleset sem történt a belvárosban.

Csupán tíz művész – fehér szigetelőszalaggal a kezében – úgy gondolta, tesz valamit a hajléktalanok helyzetének kriminalizálása ellen egy csendes, figyelemfelkeltő akcióval. A törvény megszavazásának napján, szeptember 30-án a holttestkörvonalakat ragasztó alkotók, ha csak néhány perc erejéig, de maguk is átélhették a hajléktalanok helyzetét. A teljes neve elhallgatását kérő ötletgazdát, F. I.-t a törvény életbe lépése után kérdeztük arról, miért gondolja úgy, hogy „a köztér mindenkié, a hajléktalanokat onnan kitiltani bűntény”.

magyarnarancs.hu: A Tetthely mint köztéri, vizuális figyelemfelkeltő akció a kormány hajléktalanpolitikája miatt született. Miért ezt a módját választottad a véleményalkotásnak?

FI: Művész vagyok, és gyakran alkotok utcára. Szeretem ezt a terepet, a méretei miatt régimódi alkotásnak számít, miközben nagyon provokatív, hiszen annyira kivédhetetlenül ott van mindenki szeme előtt.

 

Fotók: Nagy Balázs és Füsun Ipek

magyarnarancs.hu: És miért tartod fontosnak a hajléktalanpolitikát?

FI: Szerintem jelenleg Magyarországon nagyon teátrális a politikai élet, és a hajléktalanok ebben a játékvilágban olyan mellékszereplők, akik állandó, nyomasztó jelenlétükkel keltenek hangulatot a színpadon. Ha ezt a rendszerünk hibáival való mindennapi szembesülést sem vagyunk képesek elviselni – azért, hogy embereket jobb körülmények között tudhassunk –, akkor a hajléktalanpolitika már sokkal messzebbre mutat magánál.

magyarnarancs.hu: Hogyan zajlott ez a gerillaakciónak is nevezhető esemény?

FI: Nagyon egyszerűen: megbeszéltük, odamentünk, és elkezdődött a munka, ami a szokásosnál is relaxáltabban zajlott. Nekem nem volt párom, akit körberajzolhattam volna, de – szerencsére – egy hajléktalan fiatalember vállalta a kieső művész szerepét, úgyhogy ez a felmerülő gond is elhárult.

magyarnarancs.hu: Kik voltak a résztvevők?

FI: Művészek.

magyarnarancs.hu: Volt jelentősége a helyszínnek?

FI: Hogyne, a József Attila utcában ez az árkádsor a párjával együtt egy nagyon forgalmas útszakasz része; arra megy át a biciklisták útja, és sok a gyalogos is. Az első épületben boltsor működik, így érthető a panasz az ott éjszakázó hajléktalanokra. A rakparthoz közelebb eső árkádsor alatt viszont évek óta nem működik semmi, a szép boltsor ablakai mind be vannak plakátozva, ott senkit sem zavartak a fedél nélküliek. Három hete azonban innen is elűzték őket. Most tiszta és félelmetesen halott az egész árkádsor. Megláttam, és egyértelmű volt, hogy ez lesz a helyszín.

magyarnarancs.hu: Mi volt a legfőbb cél?

FI: Elgondolkodtató figyelemfelkeltés – de igazából én emlékművet állítok folyton, csak néha szigetelőszalagból.

Az akcióról készült teljes galéria itt nézhető meg.