17. alkalommal rendezték meg idén az 56-osok terén, a társadalmi, közéleti ügyekre reflektáló ARC plakátkiállítást. A nyertes pályaműveknél többek témájában felbukkan a BKK és a vizes vébés közpénzégetés is.
Az első helyezett Glázer Attila: Engedély nélkül
| ||
A második Pásztor Dániel: Az értékes vödör
| ||
A harmadik Gollowitzer Szabina: Ments meg Uram minket
| ||
És a legkedélyborzolóbb alkotásnak járó BORZ-díj nyertese Nagy-Balogh Györgyi Zászlónk című alkotása.
| ||
A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.
Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.
A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.
A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.
Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.
