Nem ül volán mögé többé II. Erzsébet királynő a közutakon

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. március 31.

Lokál

De ettől még a birtokain kedvére hódolhat szenvedélyének.

Férje példáját követve felhagyott az autóvezetéssel a brit uralkodó is.

A The Sunday Times című konzervatív brit lap udvari forrásokat idéző beszámolója szerint II. Erzsébet királynő – aki áprilisban ünnepli 93. születésnapját – megszívlelte a biztonságára ügyelő stáb tanácsát, és legalábbis nyilvános közutakon már nem fog vezetni.

Férje, az idén 98 esztendős Fülöp edinburghi herceg januárban volt súlyos autóbaleset részese, mikor a királyi család kelet-angliai téli rezidenciája, Sandringham közelében a helyi főútra próbált kihajtani Land Rover Freelander terepjárójával, ám eközben összeütközött egy Kia személyautóval.
A Land Rover felborult, és Fülöp herceget a helyszínre érkező többi autós segítette ki az oldalára dőlt kocsiból.
Fülöpnek nem esett baja, de a másik kocsi utasának eltört a csuklója, a Kiát vezető 28 éves nő pedig a térdén szenvedett könnyebb vágásos sérüléseket.
A Kia személyautóban utazott egy kilenc hónapos kisfiú is, ő nem sérült meg.
Fülöp herceg – bár a hatóságok nem marasztalták el – néhány héttel később önként visszaadta jogosítványát.


A királynő uralkodói kiváltságai okán az egyetlen ember az Egyesült Királyságban, akinek eddig sem volt szüksége a jogosítvány megszerzésére az autóvezetéshez.

Az uralkodónak és Fülöp hercegnek egyaránt régi szenvedélye volt az autóvezetés, és mindkettőjüket rendszeresen lehetett is látni vezetés közben a Londonon kívüli királyi rezidenciák – Windsor, Sandringham, Balmoral – környékén.

A The Sunday Times forrásai szerint II. Erzsébet királynő nem feltétlenül hagy fel teljesen az autóvezetéssel: lehet, hogy a királyi birtokok belső, a nyilvánosságtól elzárt útjain továbbra is maga vezet majd, de a közutakra már nem hajt.

Az uralkodó a hivatalos programokra eddig is sofőr vezette autóval érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.