Vasvári Károly a rendszerváltást követően települt haza Amerikából, ahol több mint harminc évet élt. Hazajött, aztán két évet ült a zalai földjén termesztett hétszáz tő rostkender miatt. Nemrég szabadult. Bár a tárgyalásán megjelent szakértők szerint a növényekben 0,3 százalék volt a kilónkénti THC, 1 százalék alatt pedig legfeljebb füstmérgezést kap tőle az ember, mégis elítélték, holott csak az volt bizonyítható (vére árulkodott), hogy szívott (nem a hétszázból, persze).
Nem lesz könnyű dolga a kormányrendelet kidolgozóinak (négy tárca: a bel, a földművelési, a népjóléti és az ipari képviselőinek). Ezek a növények leginkább a pitbullhoz hasonlíthatók, könnyen keverednek legálisan tartott fajtákkal, nehéz szabályozni őket. Azonban míg viadorkutyákkal a lakosságnak csak kis része találkozik, a kenderkötél és a mákos guba szinte beleivódtak a magyar néplélekbe. Õsi kendernemzet vagyunk, terem is rendesen nálunk, szabadon, fogságban egyaránt. Rostkenderként, elvadult rostkenderként, vadkenderként, alacsonyabb és magasabb THC-tartalommal, szénanáthát okozva, vagy bódulatot: itt él közöttünk. A mák szintén. Hollandiában patikában porciózzák, itt generációk nőnek föl mákos fogakkal.
Ennek vége
Hogy a repetát tiltják-e be a menzán, vagy csak az termeszthet majd mákot, aki a Tiszavasvári Alkaloidával szerződéses viszonyban áll (az A1 fantázianevű fajta már most is ilyen), még nem világos, vagy legalábbis nem nagyon mondanak róla semmit azok, akik az új szabályozáson dolgoznak.
Nemcsak a növényekkel, a késztermékkel is gond van: itt van a 94-es heroin-morfium recycle botrány. A két eset több szálon is összekapcsolódik. A tiszavasvári vegyi gyárral szerződtek azok a minisztériumok is, amelyek a lefoglalt heroin morfiummá alakítását engedélyezték a cégnek, e sorok írásakor úgy tűnik, szabályellenesen. Gyógyászati célra tették, természetesen, de hát szegény Vasvári Károly is ruhát akart szőni hétszáz tő rostkenderéből, mégis két évet kapott. Az ENSZ pontos kimutatást kér az egyes országoktól a morfium, illetve heroin legális mozgásáról, mi pedig elfelejtettük közölni, hogy egy nagyobb tétel másodszor is piacra került.
Sajnos Bócsa professzor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kenderkutató szaktekintélye, aki információink szerint szintén részt vesz az új szabályozás megalkotásában, szabadságon van, Szomor Katalin, a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság titkára pedig még nem nyilatkozik a kidolgozás alatt álló tervezetről. A munkacsoport egy másik tagja, dr. Balla Károly pedig, úgy tűnik, semmiről nem nyilatkozhat, a népjóléti tárca sajtóosztálya Szomor Katalint ajánlotta helyette. Balla Károly ugyanis korábban a BM-nél dolgozott, így feltehetően azonos azzal az új munkatárssal, akire Kökény népjóléti államtitkár utalt a Népszabadságban a tiszavasvári eset kapcsán. Az államtitkár szerint az új kolléga - még a BM képviseletében - két éve részt vett a morfium-újrahasznosítás engedélyezésében-kezdeményezésében (a gyár igazgatója azt nyilatkozta az Új Maónak, hogy nekik
egyenesen felajánlották
a cuccot). A nemzetgazdasági érdek (állítólag 35 milliót hozott az, hogy a heroin nem kemencében végezte) sem tudja feledtetni a kínos reminiszcenciákat, hiszen nem is volt olyan régen, amikor a kábítószer-üldözés keresztes háborújának legfőbb haduráról, az Egyesült Államokról kiderült, hogy másodállásban kábítószer-kereskedő közép-amerikai diktátorok fedezésével szerzett pénzt a szabadság és a demokrácia világméretű győzelmének biztosításához.
Dr. Garics János, a Földművelésügyi Minisztérium tanácsosa szerint a készülő rendelet nem fogja megtiltani a mák és a kender gazdasági célú termesztését. Sajnos arra a kérdésre, hogy akkor mi szükség van új szabályozásra, hiszen a fenti növények kábítószer-előállítás céljára történő termesztését (leszámítva az Alkaloidával szerződötteket) eddig is büntette a Btk., nem kaptunk választ sem tőle, sem a minisztérium jogi osztályától. Az biztos, hogy a jogalkotói munkát egy január 24-i kormányhatározat rendelte el, amely a 88-as bécsi kábítószer-ellenes ENSZ-egyezmény megerősítésével foglalkozik. A parlament ratifikálta is az egyezményt februárban, a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság - ami még mindig nem tudta megemészteni, hogy a Btk.-módosításba nem az ő javaslata került be a csekély mennyiség eltörléséről - fű alatt offenzívába lendül, csendben készítik elő az új szabályozást, erre kiderül, hogy hiába minden, ha a heroint minálunk nem égetik el.
A mezei dealerek
összemosolyogtak akkor is, amikor pár éve egy borsodi cég gyártott egy kontinens felpörgetésére elegendő amphetamint, teljesen jogszerűen, ugyanis furcsamód a közlönyben a több száz tiltott képlet egyikében di volt tri helyett, vagy fordítva. Most meg ugyanazok hivatkoznak az ENSZ kábítószerügyi egyezményeiből ránk háruló feladatokra, akik kozmetikázott jelentéseket küldenek a világszervezetnek. Csak azt a szegény zászlóst sajnálom, aki a fiamnak tart hetente drogprevenciós előadást az iskolában.
- kerényi -
