Tudósítónktól: „A sajtóirodán nem voltunk leadva, akárcsak az RTL. Pontosabban le voltunk adva, de ők nem igazoltak vissza – először ezt mondták. Aztán azt, hogy nem hívtak meg minket. Aztán meg, hogy csak országos jelentőségű és megjelenésű orgánumokat hívtak meg. Így be kellett lógnom a jó öreg, sárga fotós mellényemben. Egy videón megörökítettem, amint kifütyülik Orbánt.”
| ||
| |||||||||||
| ||
| ||
| ||
| ||
Szálloda, úszóházak, hajókikötő létesülhet a Dunakanyarban, ha az önkormányzat is rábólint. Mindezeket Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom korábbi vezetője és listavezetője valósítaná meg a településhez tartozó dunai öböl területén.
A szakember 1998-tól 2018-ig vezette az általa alapított Trafó Kortárs Művészetek Házát. A kulturális központ története mellett a legsikeresebb, legemlékezetesebb produkciókról és a finanszírozás kérdéséről is beszélgettünk.
A K-pop démonvadászok a Netflix történetének legnézettebb filmje lett, betétdalai a slágerlistákat ostromolják, a rajongóknak rendezett közös éneklős vetítéseknek köszönhetően pedig immár a bevételi toplistát is meghódították. De mi áll a globális siker mögött?
A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.
Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.
A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.
Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.
