„Übü papa csuti kisvasútjával elrobog” – Akció a Ligetben

  • L.T.
  • 2016. augusztus 2.

Lokál

Tekintsék meg a Nemzeti árnyékszék alkotójának vasárnapi akciójáról készült videónkat!

Helyszín: a Nemzeti Illemhely penészzöld kupolaterme, ahol Übü papa trónol egy piros kismozdonyon, tankzöld gumicsizmában, fehér dzsoggingban. Suhogós nadrágján nemzeti szín adidas-csíkok. Egyik kezében országalma gyanánt egy narancssárga focilabda, gumibot-kereszttel a tetején. Másik kezében: egy megtermett parizerjogar. Fején koronaként egy jókora munkásőrkék zsírosbödön...

A hétvégi Liget Művészeti Pikniken olvasta fel Baranyai Levente festőművész, a Nemzeti Árnyékszék című kép alkotója Magyar Übü című művét, amit öt másik festő, G. Horváth Boglárka, Haász Katalin, Korodi János, Laczkó Juli és Szilágyi Teréz egy performansz keretében azonnal illusztrált.

Tekintsék meg a helyszínen készült videónkat!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.