IKEA: nem az a kütyü okos, ami visszabeszél

Lehet, hogy a jövőben úgy fogunk elszaladni egy-egy okosotthon-alkatrészért a boltba, ahogy most egy legolcsóbb kisasztalért vagy pár tányérért megyünk.

Ki emlékszik az IKEA okostévéjére és a hozzá tervezett bútorokra? Az áruházlánc valószínűleg reméli, hogy senki. A termék nem volt siker, nem volt szerethető, a magyar piacon talán be sem mutatták. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a svéd lakberendezési üzlet ne tanult volna belőle.

IKEA-pletykák. Már a kifejezést is ízlelgetni kell, mert szokatlan. Az ember nem pletykál arról, hogy milyen új huzat jelenhet meg a kétszemélyes Klippan kanapéhoz a jövőben. Vagy hogy tartogat-e meglepetéseket a Pax szekrénysor? Esetleg, hogy mik a Lack asztalka új divatszínei? Az viszont, hogy a lassan, termékről termékre az okosotthonos piacra is bemozduló cégnek mi a következő lépése, az már érdekes.

A sikertelen okostévé után először a drót nélküli töltők jelentek meg az áruházláncnál, aztán az USB-s töltők. Mára pedig van már telefonnal vagy a saját távirányítójával vezérelhető – tompítható és kapcsolható – világítási rendszere is a cégnek. Ez utóbbi ráadásul ipari szabványra épül, ami miatt az érdeklődő hardveresek nagyban neki is láttak a visszafejtésének. Az IKEA-hoz kapcsolódó kultúrának mindig része volt a boltban beszerezhető elemek nem rendeltetésszerű használata, „hackelése”, erre az okosvilágítás is adja magát.

Jövőre érkezik a lemezjátszó és a drótnélküli particsomag is

Jövőre érkezik a lemezjátszó és a drót nélküli particsomag is

Fotó: Ikea

És akkor vissza a pletykához, mert a bútoráruház kínálatát azért nem zenésíteném meg. Reggel a The Verge amerikai híroldal írta meg, hogy októberben távirányítható, okos konnektorokat dob piacra a cég. Ezek hagyományosan a lakás automatizálásának a legegyszerűbb eszközei. Olyanok, mint egy időzítő kapcsolós elosztó, ami a megadott időben villogtatja a lámpát, karácsonyfát. A különbség az, hogy a megfelelő wifis központi egységgel távolról is vezérelhetővé válnak a konnektorok. A lap a svéd Teknikveckan blogra hivatkozva azt írja, hogy a dugaljak tíz euróba, az irányítódoboz 15 euróba fog kerülni.

Emellett azt tudjuk, hogy a kereskedőház már rendelkezik Bluetooth hangfallal, jövőre pedig további okos zeneeszközöket mutat be, amelyet a Sonosszal és a Teenage Engineeringgel közösen fejlesztenek. Lassan kijelenthetjük, hogy az IKEA beszállt az okosotthon-bizniszbe. Csak nem egy mindentudó és drága asszisztens eszközzel, mint a Google vagy az Amazon, hanem csupa olyan aprósággal, amelyek elég olcsók ahhoz, hogy lehessen velük kísérletezni.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.