Fortnite: turista a világ vége után
Fortnite_Screenshot_2018.08.30_-_23.29.42.26_(Custom).png

Fortnite: turista a világ vége után

Egy hete játszom, hét killem van. Azaz hét másik játékost lőttem le. Valahol biztos ki lehetne pofozni egy statisztikát a játékból, hogy én közben hány alkalommal haltam meg, de jobb a lelki nyugalmamnak, ha nem teszem. Így is sikertelennek érzem magam, pedig tulajdonképpen remekül szórakozom játék közben. Ja igen, a játékom neve Fortnite, és az egyik legnépszerűbb dolog jelenleg a világon.

Hosszú, az Íliász hajókatalógusát idéző felsorolást kellene írni ahhoz, hogy egyszer csak eljussunk oda, miért menő 2018-ban bedobálni száz játékost egy pályára és hagyni, hogy legyilkolásszák egymást. Embert ember ellen küldő játékok mindig is voltak, ráadásul a videójátékra is igaz az, hogy a legvonzóbb dolog más emberekkel játszani. Az óriási pályához, a képregényes grafikához azonban jelentős fejlődés kellett. Ahhoz pedig, hogy ma minden második megjelenő játékból hatalmas arénát – mai szóval battle royale játékmódot – akarjanak csinálni, már az kellett, hogy több, a semmiből feltűnő cím hatalmas pénzeket hozzon a kockázattól nem félő fejlesztőknek. A Fortnite nem ezek közé tartozik, az már biztonsági játékból született az Epic Games szárnyai alatt. Népszerűségét az adja, hogy ingyen bele lehet vágni.

Ezzel pedig el is értünk oda, hogy egy hét alatt hogyan lőttem le hét másik játékost, és mit kellett volna csinálnom helyette. Azért raktam fel a Fortnite-ot, mert egy barátom mutatott egy nagyon mókás videót róla, amiben egy játékos erőszakmentesen próbál előrejutni és ezt kommentálja is. Jellemzően nem sikerül neki, mégiscsak arról szól a játék, hogy az utolsóként talpon maradó nyeri a meccset. De lopakodással, ügyeskedéssel egészen sokáig jut. Ki kellett próbálni!

A térkép ráadásul szép nagy, a tapasztaltabbak rögtön oda próbálják magukat navigálni, ahol nagyobb eséllyel találnak fegyvert, szóval a periférián nyugodtan el lehet turistáskodni. Ehhez már csak azt kell tudni, hogy hol a periféria és hol nem vagyunk szem előtt. Érdemes nézelődni, mert a pálya gyönyörű, a játékvilág stílusa valahol a Gru és a Hihetetlen család között helyezkedik el, nehéz is komolyan venni. És tényleg vannak játékosok, igaz, nagyon kis számban, akik megpróbálnak valamiféle sztorit kipofozni a lövöldözésből. (A Fortnite-nak van fizetős, építkezős, zombik ellen harcolós verziója is, de nem ez a jelentős része a játéknak.)

Ezen igyekszik a fejlesztő cég is: ebben a hónapban egy hatalmas fekete kőobeliszk kószál a pályán, amiről még senki nem tudja, hogy mit is rejt. Aztán jelentek meg teleportkapuk is. A szemfüles játékos pedig találhat célba dobós, agyaggalamblövős és áruházi bevásárlókocsival ralizós kihívásokat is. Csak, ahogy ezt már más kritikusok is megfigyelték, miközben az ember ezeket élvezné, valaki mindig lelövi őket mesterlövészpuskával vagy rakétavetővel. Ahogy a költő is mondta: „Horoguvék isten es vetevé üüt ez munkás világbelé, es leün halálnek és pukulnek fesze es mend üü nemenek.

A pukulnek feszét egy idő után sokat emlegeti az ember. Sőt, néha rá is lő embertársára, engedve a játéktervezők által belé táplált alantas vágyaknak. A vége egyébként így is, úgy is ugyanaz. Egy magyar vagy ukrán 12 éves gyerek legéppuskáz, ez már három játékdivattal korábban is így volt, és az eggyel tinibbek már akkor is sokkal jobban játszottak. Benézni azért érdemes. Egyrészt, mert a játék tényleg szép, és nem akar fotorealisztikusan érdekes lenni. Másrészt pedig mert a SuperData adatai szerint az ingyenes mindenki mindenki ellen játékmód megjelenése óta 1,2 milliárd dollárt költöttek ruhákra, kiegészítőkre, pixelkalapokra, digitalizált mozdulatokra és egyéb apró extrákra a játékosok. Tették mindezt úgy, hogy tudták, a játékban semmilyen előnyük nem származik ezekből.

false

Takesi mindenkit megelőzött

Azoknak is van ajánlat, akik egyáltalán nem játszanak a számítógépen. Takami Kósun 1999-ben megjelent Battle Royale című regénye – és a belőle készült 2000-es film Kitano Takesivel – hasonló szituációt ír le, mint a játék. Csak éppen kicsit sem vicces, mert a Fortnite-tal szemben a regény hajlandó azzal foglalkozni, milyen kormányra, milyen berendezkedésre van ahhoz szükség, hogy évi egyosztálynyi gyereket egymásnak eresszenek egy lakatlan szigeten. Sokkolóbb, mint nagyon bénán játszani a világ legnépszerűbb játékát.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.